Sziasztok! Dóri vagyok, s amiről olvashattok majd a következő hetekben az nem más, mint néhány, a szokásostól tán kissé eltérő villámkérdés, melyeket a DAC játékosainak teszek fel annak érdekében, hogy jobban megismerhessétek őket. Mai beszélgetőpartnerem a DAC csapatkapitánya, Szabó Ottó.

Szia! Ki vagy, mi vagy, s honnan jöttél?

Szabó Ottó vagyok, 33 éves. 180 cm magas, kék szemű, vékony testalkatú, cseh születésű falusi gyerek és focista. Pódafán lakom.

Ha elvinnének a földönkívüliek, s arra kérnének, két percben mutatkozz be, amelyben megtudhatják, te, mint ember, ki vagy, mit mondanál?

A bemutatkozásom arról szólna, amit mások gondolnak, mondanak rólam. Legjellegzetesebb tulajdonságom, hogy önfejű vagyok. Előnyeim, hátrányaim? Mivel most már kezdek úgymond idősödni, úgy érzem letisztultabb lett a gondolkodásom is. Eléggé nyílt ember vagyok, szeretek beszélgetni, meghallgatni másokat. Pozitív beállítottságú embernek érzem magam, még ha néha el is gurul a gyógyszerem. Nagyon szeretek ismerkedni. Minél több emberrel találkozom, annál inkább tudatosítom, hogy ki is vagyok én, hiszen ezekből a találkozásokból sokat lehet tanulni, sok érdekességet megtud az ember magáról. Alapjában véve egy vidám ember vagyok.

Mellesleg, hiszel az idegenek létezésében?

Természetesen hiszek az idegen lények létezésében.

Milyeneknek képzeled őket, inkább E.T. vagy Alien (A nyolcadik utas: a Halál-ból)?

A földönkívülieket nem olyanoknak képzelem el, mint ahogy az egyes animációkban, filmekben ábrázolják őket. Ezek a lények sokkal intelligensebbek az embernél, különben nem tudnának a Földre eljutni. Nekem nem a kinézetük számít, számomra a lényeg, hogy békések legyenek.

Ennyit az ufókról, térjünk vissza a Földre! Ahhoz, hogy a bolygó fent maradhasson, szükségünk van gyerekekre. Van-e családod, gyermeked?

Igen, nős vagyok, két kislány boldog apukája. A nagyobbik már három éves, most kezdte az óvodát. Szereti az ottani közösséget, nagyon jól érzi magát, így már ott is alszik. Magyar oviba adtuk őt, de később átíratjuk őt Dunaszerdahelyre, szlovák óvodába. Szeretném, ha a gyerekeim megtanulnák, és jól beszélnék a szlovák nyelvet. A kisebbik lányom most fél éves. A pici baba nevelése rengeteg törődést igényel. Boldogok vagyunk így, mi négyen, együtt.

Mi az az irányelv, amit a legfontosabbnak tartasz a nevelésben?

Mindenképpen több irányú. A mi nevelési célunk az, hogy a gyermekeink viselkedése megfeleljen a követelményeknek, a törvényeknek, az előírásoknak. Tisztelettudó, becsületes felnőtteké váljanak, viszont legyenek nyitottak is az életre, az új dolgok felfedezésére. Legyenek jó lelkűek, de csak addig, amíg mások is úgy viszonyulnak hozzájuk. Fontos, hogy mindig legyen egy filozófiájuk…

Mit gondolsz a kritikus pubertás korról, hogy fogjátok megélni (átvészelni) azt?

Az én pubertás korom kicsit másmilyen volt az átlagoshoz képest, valószínűleg a foci miatt. Számomra az edzés volt a legfontosabb, míg a haverok, csajok, bulik csak ezután jöhettek. Működött az önkontroll. Soha nem engedhettem el magam, nem részegedhettem le, hiszen másnap edzésre kellett mennem Bécsbe. Ott pedig teljesítenem kellett, és fáradtan, másnaposan ugye ez nem megy. Hogy is lesz majd a lányokkal? Őszintén szólva, foglalkoztatott már a dolog. Azon gondolkoztam, hogy chipet „rakok“ a lányokba, hogy tudjam, hol vannak, merre járnak. Nem nyomozni szeretnék utánuk, csak szeretném őket megóvni a bajtól, a veszélytől. Sajnos a mai világban rengeteg gyerek tűnik el. Biztonsági okokból ehhez a chipes megoldáshoz folyamodnék.

Élvezed az apaszerepet?

Őszintén, a szülői szerep nagyon fárasztó. Aki az ellenkezőjét állítja, az hazudik. De még így is csodálatos. Vannak olyan pillanatok, helyzetek, amikor azt mondom elég, viszont az érzések, amelyeket tőlük kapok, pótolhatatlanok és kárpótolnak mindenért.

Ünnepeltek-e házassági évfordulót?

A számok és az időpontok fejben tartása a gyenge pontom. Próbálom nem elfelejteni a fontos dátumokat, de sajnos még vannak hiányosságaim. A családom sem tulajdonított akkora figyelmet az ünnepeknek, talán ezért maradt ez így meg bennem is. Mindenképpen változtatni szeretnék ezen, mert ha nekem nem is, lehet másoknak ez fontos. Romantikus típus vagyok, szeretem váratlanul meglepni a feleségem. Spontán emberhez méltóan a spontán dolgokat szeretem.

Ha az ajándékozásnál tartunk, mennyire vagy olyankor kreatív?

Régen több időm volt az ajándék kiválasztására és nagyobb volt a kreativitásom is. Jobban kedvelem azokat a dolgokat, amelyek örökre emlékezetesek maradnak, mint a megvásárolható ajándékokat. Az ilyeneket az ember idővel elfelejti. Ha egy új autó és egy kirándulás közt kell választanom, mindenképp az utóbbit választom, mert feltölt energiával és emlékeket ad. Én ilyen vagyok.

A család és a foci mellett jut elég időd magadra is?

A munkám mellett, ami kb. három órát jelent napi szinten, jut elég idő a családomra és magamra is. Edzés után jövök-megyek, intézkedem. A nap további része a családomé. Tudok segíteni a feleségemnek, van időm foglalkozni, játszani a lányokkal. Szerencsés vagyok, mert olyan munkám van, ami lehetővé teszi, hogy lássam felnőni a gyerekeimet. Sajnos a mai világban kevés apuka mondhatja el ugyanezt. 

A pihenés melyik fajtáját részesíted előnyben, az aktív, vagy a passzív formát?

Két pici gyerek nevelése mellett nem sok idő jut a pihenésre. Amikor ideges és fáradt vagyok, akkor lefekszem pihenni. Aktív emberként, sokszor sajnálom az időt pihenéssel tölteni. Helyette inkább foglalkoznék olyannal, ami hasznos a számomra, előbbre visz az életben. Ahogy idősödöm, több a tennivalóm, így egyre kevesebbet pihenek.

Melyiket választanád: egy wellness hétvége, vagy egy kalandpark a haverokkal?

Egyértelműen a kaland, ahol új élmények várnak rám. Ha nyaralok is, nem bírok a fenekemen ülni, perzselődni a napon és csak nézni a partot. Napozás? Életemben nem napoztam. Nekem fel kell fedezni a környéket, a tájat, a természetet. Kíváncsi vagyok mindenre. Még ha csak egy különleges kis kavicsot is találok, már megérte. Sikerélmény ez számomra, mert én fedeztem azt fel.

Ha már a lazításnál tartunk, hogyan definiálnád, mi számodra a „zene”?

Tudom, meglepően hangzik, sokak szerint elképzelhetetlen, de ha én könyvet olvasok, a háttérben szól a zene. A zenehallgatást össze tudom kötni más cselekvéssel is. Gyakran hallgatok zenét. Egy-egy meccs előtt is, mert ellazít, kikapcsol és motivál. Az én műfajon a light rock, kedvencem a Kings of Leon.

Rangsorolnád a következőket: rap, rock, jazz, népzene, pop, cigányzene, alternatív, gépzene? A számodra legkedvesebb kapja meg az egyes sorszámot!

Az ember, ahogy öregszik, az ízlése is úgy változik. Fiatal koromban hip-hopot, rnb-t, gépzenét hallgattam. Nem számított a stílus. A lényeg az volt, hogy pia legyen, nők meg haverok, és jó legyen a buli. Persze mindezt csak mértékkel, sportolóhoz méltóan. Mostanra már kialakult a saját ízlésem, ez pedig a rock. Az erős hangú énekeseket kedvelem. A komolyzene nem az én világom. Viszont a magyar dalokat imádom. Sajnos a zenecsatornákon többségben hallhatóak a külföldi előadók számai, így egyre kevesebb magyar dal szól.

Mi volt az utolsó koncert, amin részt vettél?

Ha van rá lehetőség szívesen részt veszek kulturális eseményeken. Utoljára egy Kings of Leon koncerten jártam. Óriási élmény volt, először hallottam őket élőben zenélni. 30 seconds to Mars, Coldplay, Creed is a kedvenceim közé tartoznak. Nagyra értékelem azokat a zenészeket, akiknek a koncerten is úgy szól a hangjuk, mint a felvételen.

Szeretsz utazni?

Az utazás számomra egy életstílus. A családommal szeretnék annyi helyre eljutni, ahány helyre csak módomban áll. Nagy vágyam teljesülne, ha eljuthatnék Ausztráliába. Talán majd a focikarrierem után.

Az eddigi utazásaid alapján van-e olyan hely, ahová szívesen visszamennél, esetleg le is telepednél? Miért éppen oda?

Jártam Thaiföldön és a Maldív-szigeteken is, amik kicsike szigetek, gyönyörűek, pihenésre tökéletesek. Szeretem az egzotikus helyeket, de a mindennapi életet nem tudnám ott elképzelni. Az én álmom mindig is az volt, hogy ha reggel felébredek, lássam a csodaszép, kék víztükröt. Lehet az óceán, tenger, folyó, tó, patak, a lényeg, hogy víz legyen. És ennek a feltételnek Ausztrália tökéletesen megfelel. Most decemberben készülünk Stockholmba. Vonzó és érdekes számomra ez a város, már nagyon várom, hogy láthassam.

Hány nyelven beszélsz?

Mivel hosszabb ideig német nyelvterületem edzettem, németül jól beszélek. Beszélek még szlovákul, csehül és természetesen magyarul. Az angolom sajnos nem tökéletes. A jövőben bővíteni szeretném a nyelvtudásomat. Potenciális nyelvnek a spanyolt választanám. Nagyon tetszik, és nem is olyan nehéz.

Mi a legnagyobb álmod?

A legnagyobb álmom egy igazi boldog család! Számomra ez megadatott. A többi álmomat most már a feleségemmel és két kislányunkkal közösen igyekszem megvalósítani. Az álmainkért küzdeni, tenni kell.

Mit tartasz eddigi életed legnagyobb sikerének?

Óriási dolognak tartom, hogy balhátvédként sikerült két gólt rúgnom egy meccsen, a Trenčín ellen. Hatalmas siker ez számomra, szuper egy érzés. Megünnepeltem magamban, örültem neki. Ez a dolog ösztönzőleg hat rám!

Ha szépségkirály(nő) lennél, mit üzennél a világnak?

A Föld, amin élünk, csodálatos. Az ember egy primitív lény, aki mások vagy a Föld kárára próbál magának örömet okozni. Ezen változtatnék. Jó lenne, ha az emberek boldogan és békésen élhetnének egymás mellett.

Előző beszélgetőpartnerünk, Pavol Penksa a következő kérdéssel adta át neked a stafétát: Mi a sármosságod titka?

A válaszom nagyon egyszerű: mindig magamat adom.