Min múlott az újabb vereség? Csak azon, hogy nem rúgott gólt a csapat?

Az utóbbi meccseken gond volt a védekezéssel, ezért Michalík a cserepadra került, az U21-es válogatott Hukot bíztam meg a védelem irányításával. Szervezettebb volt ezáltal a védekezésünk. Támadásainkból viszont hiányzott a minőség, nem tudtunk egy az egy ellen párharcokat nyerni, és kombinatív játékunk is gyenge volt. Döntetlenszagú mérkőzés volt, de a hazai pálya előnye ismét megmutatkozott: egy szögletnél Ljubicicet földhöz vágták, és csak utána tudott fejelni a hazai játékos, majd közelről szinte begyömöszölték a labdát a kapunkba. A nagyszombati és a Slovan elleni meccsekhez hasonlóan ismét nagyon érdekes bírói döntés után húztuk a rövidebbet. Ez nem kifogás, csupán tényként említem.

Ötödször is egy góllal maradtak alul, de ezúttal a DAC sem talált a kapuba. Ezen múlott a vereség?

Meg azon, hogy milyen gólt kaptunk. Elég csak megnézni a felvételt róla. Ugyanakkor igaz, ha nyerni akarunk, gólt kell rúgni. Jelenleg átalakulóban van a csapat, Nagymihályban is hat huszonegy éven aluli játékos volt a pályán. Mindenféleképpen tudni szeretnénk, kik azok, akikkel számolhatunk a DAC-ban. Egyfajta teszten esnek át védenceim, s kiderül róluk, hogyan tudnak-e nyomás alatt futballozni.

Szarka gólt ígért a meccs előtt. Nem sikerült neki, de az utóbbi meccseken csak ő volt eredményes. Rajta kívül nincs gólképes ember a DAC-ban?

Sajnos mostanában az ő góljaira vagyunk utalva. Nagyon fontosnak tartom, hogy megkapta a kapitányi karszalagot. Szeretném, ha a csapat vezéregyénisége lenne, aki érzi a felelősséget, aki tudja, hogy a DACnak nem szabad veszítenie, és jó irányba viszi az öltözőt. Ehhez a feladathoz kellene felnőnie, mert hiányzik a vezéregyéniség a csapatban, aki mind teljesítményével, mind hozzáállásával magával ragadja a többieket.

Az derült ki az egyik beszámolóból, hogy nem sikerült a nagymihályiak játékára megtalálniuk az ellenszert. Ez valóban így volt?

Pontosan. Tudtuk, hogy hazai pályán nagy agresszívan játszanak, amit a bíró meg is engedett nekik. Csatárposzton ez a fajta felfogás fáj, minden ütközés fájdalommal jár, és ezt le kellett volna gyűrniük támadóinknak, meg kellett volna tartaniuk a labdát, ami nem sikerült, s ez volt az egyik döntő momentum.

A meccs után nyilatkozta, hogy megtapasztalhatták, mit jelent valódi hazai környezetben játszani. Említette már a gól előtti jelenetet, de az is tény, hogy a stadionátépítés miatt ebben az évadban még nem játszott otthon a DAC. Ennek a számlájára is írható, hogy az utolsó helyre csúszott?

A DAC a hazai pályán az igazi DAC. Tavaly is nagyon gyengén szerepelt idegenben. Ebben mindenképpen javulnunk kell. A hazai pálya előnye valóban teljesen kijött Nagymihályban, ez jelenleg hiányzik nekünk. Sokat tesz az egygólos meccseknél egy olyan tényező, mely az ellenfélnek kedvez. Kiegyensúlyozott meccseket játszottunk, egyedül a zsolnaiak tudtak fölénk nőni, akkor viszont fantasztikus hajrával döntetleneztünk.

Azt is mondta a meccs után, hogy az idény elejétől nagy nyomás nehezedik mindannyiukra, és hogy közösen kell ebből a sikertelen sorozatból kilábalniuk. Hogyan?

Hála Istennek, hogy nagy a nyomás, mert ez azt jelenti, hogy érdekli az embereket a dunaszerdahelyi futball. Kijelölt utunkat járjuk, ami abban nyilvánul meg, hogy minél több fiatal építsünk be a csapatba. Olyanná tegyük, hogy pár éven belül dobogós helyekért játszhasson. Ez nem kifogás arra, hogy utolsók vagyunk. Innen minél előtt el kell rugaszkodnunk, akár már csütörtökön, amikor a Senicát fogadjuk.

J. MÉSZÁROS KÁROLY, Új Szó, 2016. augusztus 22., hétfő, 19. oldal

FOTÓ: Akcióban a vezetőedző, együtt él a csapatával (fcdac.sk-felvétel)