Kiegyenlített játékot hozott az első félidő, melynek során a DAC-nak több lövési kísérlete volt, mint a hazaiaknak, a veszélyesebb támadásokat mégis a rózsahegyiek vezették. A 19. percben a játékvezető nem vette észre, hogy a hazaiak egyik védője kézzel ért a labdához, s ahelyett, hogy a tizenegyes pontra mutatott volna, továbbot intett. Végig aktív játék folyt a pályán, melyet a mérkőzés előtt fellocsoltak, ezért elég sokszor megcsúsztak a játékosok egy-egy lövésnél. A rózsahegyiek a 31. percben szerezték meg a vezetést, amikor egy alapvonaltól visszagurított labdát Huk mellett Ďubeknek sikerült a hálónkba juttatnia – 1:0. A labda a jobb oldali kapufát érintve gurult Tofiloski háta mögé. A gól utáni percben Polievka játszotta tisztára magát a tizenhatos sarkánál, majd lőtt, de a rózsahegyi hálóőr fogta a labdát. Két perccel később már Kružliak növelhette volna a fehér mezesek előnyét, szöglet utáni fejesét Tofiloski bravúrral hárította. Ezt követően Ľuptáknak és Štepanovskýnak is lett volna lehetősége az egyenlítésre, amelyre végül a 44. percig kellett várnunk. Egy gyönyörű támadást vezettünk a középpályán, melyet Pačinda fejezett be azzal, hogy a kapust is becsapva a hálóba juttatta a labdát – 1:1. Hatalmas dícséret jár Štepanovskýnak is a remek gólpasszért. Az ellenfél a hátralévő rövid idő alatt már nem tudott válaszolni a gólunkra, így egyenlő állással vonultak az öltözőbe a csapatok.

Komótos tempóban indult a második félidő. Az 55. percig szinte semmi említésre méltó dolog nem történt. A fellocsolt pályán még mindig bizonytalan lábbal álltak a játékosok, bedobás bedobást követett, nem volt folyamatos a játék, helyzet sem alakult ki. Aztán folyamatosan beindultak az események, egyre nagyobb fölényben játszottunk. Először Štepanovský került gólhelyzetbe, akit senki nem fogott a kapu előterében. Sarrtól kapott egy jó labdát jobbról, megszelídítette, majd ellőtte keresztbe, így oda lett a lehetőség. Hat perccel később viszont már gólnak örülhettünk: Ľuptákot buktatták a liptói védők a büntetőterületen belül, a megítélt tizenegyest pedig Pačinda vágta magabiztosan a hazai kapuba – 1:2.  A vezető találat mintha még nagyobb lendületet adott volna csapatunknak, a hazaiak nem találták az ellenszert játékunkra. Uraltuk a középpályát, és újabb lehetőségeink is adódtak, Norbert Hrnčár hazai vezetőedző pedig cserékkel próbálkozott lendíteni csapata játékán. Ekkor már a 60 sárga-kék drukker is rázendített: Játszik a DAC! – énekelték. A kérdés csak az volt, hogy kibírjuk-e a végéig. Sajnos nem így történt, mivel az utolsó percben az addig önmagukat a pályán kereső rózsahegyiek Huk szabálytalanságát követően szintén tizenegyeshez jutottak. A csereként beállt Lačný tette le a mészpontra a labdát, és kiegyenlített – 2:2. A második félidőben mutatott játékunk alapján megérdemeltük volna a győzelmet.

A megszerzett egy pont miatt örömmel, az elvesztett kettő miatt mégis kissé csalódottan utazhatnak haza játékosaink Rózsahegyről. 15. próbálkozásra sem sikerült legyőznünk otthonukban a liptóiakat, de most álltunk hozzá a legközelebb. A hazai vezetés ellenére nem törtek össze játékosaink, és Pačinda két találatának köszönhetően megfordítottuk a mérkőzés állását. A második félidőben egyértelműen ellenfelünk fölé kerekedtünk, így annál rosszabbul esett, hogy az utolsó pillanatban mégis kiegyenlítettek. Ennek ellenére nem szakadt meg veretlenségi sorozatunk (legutóbb Nagymihályban szenvedtünk vereséget). A világbajnoki selejtezők miatt most két hetes szünet következik, legközelebb október 15-én lépünk pályára Szencen, ahol a Zsolna lesz az ellenfelünk.

Edzői értékelés:

Németh Krisztián (DAC): „Az első félidő kiegyenlített játékot hozott, a hazaiak ugyan megszerezték a vezetést, de sikerült még a vége előtt kiegyenlítenünk. A szünetben mondtam a játékosaimnak, hogy tegyenek rá még egy lapáttal, és a második játékrészben meg is mutatták, mi rejlik bennük. Akár a harmadik gólt is megszerezhettük volna. Szerencsés vagyok, hogy sikerült megmutatnunk, milyen minőségben is tudunk játszani. Sikeres héten vagyunk túl. A második játékrészben mutatott játék alapján megérdemeltük volna a győzelmet, ha így fogunk játszani a továbbiakban is, akkor bárki ellen lehet esélyünk a győzelemre, akár idegenben is, ami nagyon fontos.”

Norbert Hrnčár (Rózsahegy): „Megszereztük a vezetést, aztán úrrá lett rajtunk az idegesség; elvesztettük a labdákat, és támadásban nem voltunk eléggé hatékonyak. Sokat kellett labda nélkül játszanunk, kevesebb akciót vezettünk, mint szoktunk. Végül mégis sikerült kiegyenlítenünk, de hazai pályán nyerni akartunk, így mi sem vagyunk elégedettek.”