Šafranko, Šatka és Aluku személyében három új szerzeményünk is pályára lépett, akik mind a téli szünet alatt érkeztek erősítésként a csapatunkhoz. A kezdőrúgást az elsőként említett csatárunk végezte el, de a góllövő listára ezen a mérkőzésen nem sikerült feliratkoznia. Az első félidőben mi birtokoltuk többet a labdát, a hazaiakat egyetlen lövési kísérlethez sem engedtük. A 3. percben Štepanovský került ígéretes helyzetbe, de a hazai védők jól tisztáztak előtte. Zsivkovics pedig egy gyenge kapura lövéssel próbálkozott, mely nem okozott különösebb gondot a hazaiak kapusának. A további támadások előkészítői is mi voltunk, a hazaiak inkább a védekezésre összpontosítottak. Ezt azonban olyan jól csinálták, hogy nem engedtek helyzetbe kerülni bennünket. Zsivkovics rövid időn belül két szabadrúgást is elvégezhetett, de egyik sem okozott riadalmat a zólyombrézói kapu előtt. A 35. percben a balhátvédünk, Davis eresztett meg egy sistergős bombát a kapu felé, a labda csupán centikkel kerülte el a hálót. Mivel ezt követően sem mi, sem a hazaiak nem voltak kapura veszélyesek, a játékosok gól nélküli döntetlennel vonultak be az öltözőbe.

A második játékrész elején csere nélkül futott ki mindkét csapat a pályára, László Csaba aztán mégis már a 47. percben lehívta Štepanovskýt és Vidát küldte be helyette. Úgy tűnt, a hazaiak jobban felszívták magukat a második félidőre, melynek elején aktívabbak voltak nálunk, de nagy helyzetbe így sem kerültek. Az 54. percben nagyon sóhajthattunk, miután kapusunk mentett meg bennünket attól, hogy vezetést szerezzenek a hazaiak. Egy szögletet követően Vajda fejelt kiválóan a kapunkra, de Slávik mentett, így nem módosult az állás. Ennek leginkább az a 140  DAC-drukker örülhetett, akik elkísérték a csapatot, és a hideg idő ellenére is végig kitartóan buzdították a fiúkat. A játékon érződött, hogy amelyik csapat előbb betalál az ellenfél hálójába, az meg is nyeri a mérkőzést. Erre nekünk volt nagy esélyünk, amikor negyed órával a lefújás előtt Davis balról belőtt labdája előbb elszállt Šafranko feje felett, majd miután Vida sem tudta megszelídíteni azt, eljutott Pačindáig, aki laposan kapura rúgta, a labda azonban mintegy fél méterrel ment mellé. A hátralévő részben már egyik csapat sem tudott igazán a másik fölé kerekedni, noha a 85. percben a hazaiak még Kuzma szép lövésével veszélyeztettek. Az eredmény viszont már nem változott, így 0:0-as döntetlennel zárult a találkozó.

Az idei futballtavasz első meccsén téli időjárás fogadta a pályára lépő játékosokat, akik a 90 perc során sem tudták igazából felforrósítani a levegőt. A találkozó mezőnyjátékot hozott, a kapuk ritkán forogtak veszélyben, nem meglepő, hogy egyik háló sem rezdült a játék során. Egy pontot így is sikerült elhoznunk idegenből, amely nem rossz eredmény annak ismeretében, hogy a két csapat között a mérkőzést megelőzően 16 pont volt a különbség. Folytatás egy hét múlva, szombaton, immár hazai pályán, ahol az eperjesi együttest látjuk vendégül.

Edzői értékelés:                  

László Csaba (DAC): „Igazságos eredmény született a mérkőzésen, melynek az első félidejében megpróbáltuk nyomás alá helyezni az ellenfelet. Štepanovský került helyzetbe, de nem talált a hálóba, majd Davis lövéséből szerezhettünk volna vezetést. A második félidő első húsz percét a hazaiak irányították, egy szöglet után pedig Slávik védésének köszönhetjük, hogy döntetlen maradt az állás. Ezután sikerült kijönnünk a nyomás alól, és újra nyitottá vált a meccs. Érdekes volt látni, ahogy Šafranko é Polievka beszállt a meccsbe, ők ketten az ősszel még ellentétes oldalon álltak. A pálya a mai meccsen nem volt a legjobb állapotban, ezzel együtt igazságos eredmény született.”

Marek Fabuľa (Zólyombrézó): „A mérkőzés képére rányomta a bélyegét, hogy röviddel a kezdés előtt megsérült a  csapatkapitányunk. Gondot okozott játékba lendülnünk. Az ellenfél az elején veszélyesebb volt  nálunk, de mindent megtettünk, hogy feljavuljon a játékunk. Sajnos a helyzeteinknél elpártolt tőlünk a szerencse. A mi szempontunkból úgy tűnhet, hogy nem jó eredmény született, de sok volt a mérkőzés előtt a sérültünk. Elfogadom az eredményt, amely szerintem igazságos.