Több változás is volt László Csaba pályára lépő csapatában a keddi kupa- és a múlt szombati bajnoki meccshez képest. A kapuba ma a sérült Slávik helyett Tofiloski állt, kezdőként futott ki a pályára Brašeň és visszatért a fiatal Aluku is. Alig melegedtek még be a játékosok, máris újabb középkezdés következett: a 2. percben Hlohovský szögletét követően Kaša bólintott a hálónkba – 0:1. Sorrendben a harmadik mérkőzésünkön is pontrúgást követően kaptunk gólt. A bekapott találat a szurkolók lendületét nem törte meg, a pályán azonban továbbra sem alakultak elképzeléseink szerint a dolgok. Sok pontatlanság jellemezte a játékot, a zsolnaiak rendre megakasztották a próbálkozásainkat, de ők sem tudtak igazán közel kerülni a kapunkhoz. Egészen a 23. percig, amikor Škvarka kapott jó labdát Maboukától a tizenhatos sarkában, s mivel Huk nem tudta megakasztani a támadást, könnyen a rövid alsóba lőtt – 0:2. Két perccel később megvolt az esélyünk a szépítésre: a vendég kapu előtti kavarodás után Pačindának sikerült birtokába venni a labdát, ezt követően célba vette a hosszú sarkot, de a lövés egy kevéssel elkerülte a kaput. Davis többször is megkísérelte bejátszani a labdát az ellenfél tizenhatosába, ám próbálkozásait rendre kifejelték a zsolnaiak. Végül mégiscsak megtört a jég! A 38. percben góllá érett az igyekezet, és egy gyönyörű összjáték végén szépítettünk. Zsivkovics Brašeňhez passzolt, aki a tizenhatos vonalánál sarokkal továbbította a labdát Ljubičićhez, ő pedig esélyt nem adva Volešáknak a hálóba durrantott – 1:2. A gólt követően nemcsak a szurkolók hangja erősödött, hanem a játékunk is megélénkült, és kis híján még a félidei szünet előtt kiegyenlítettünk: egy szöglet után Aluku hálóba tartó lövését tornázta ki a kapuból Volešák.

A második félidő elején László Csaba cserét hajtott végre, Brašeň helyére Mészárost küldte a pályára, megerősítve ezzel csapatunk támadósorát. Játékosainkon látszott az elszántság, és az akarat, ami elsősorban azon mutatkozott meg, hogy az ellenfél futballistái ritkán kerültek a kapunk közelébe, mi viszont annál többször jutottunk el a zsolnai támadóharmadba, ám az akcióink befejezésénél pontatlanok voltunk. Felpörgött a játék, és idő kérdése volt, hogy mikor szerezzük meg az egyenlítő találatot, amely aztán nem is váratott sokáig magára. A 66. percben Šafranko próbálkozásánál az első gól szerzője, Kaša kézzel ért a labdához a tizenhatoson belül, a bíró pedig a sípjába fújt. Davis tette le a labdát a 11-es pontra, és higgadtan értékesítette a büntetőt – 2:2. Ez volt a panamai légiósunk első gólja a DAC színeiben. Több mint húsz perc volt ekkor még hátra a játékból, és a fellelkesült, közel 5200 fős sárga-kék szurkolótábor is rátett egy lapáttal; zúgott a Ki a jobb?! és a Mindent bele! Az akaratra nem volt panasz, csak a helyzetek nem akartak összejönni. A 85. percben még a vendégeknek volt egy nagy lehetőségük a gólszerzésre: egy beívelt labda Hlohovskýt találta meg a kapunk előtt, s a címzett nem sokat teketóriázva kapura küldte a labdát, de Tofiloski magát sem kímélve hárította a lövést, és megtartotta az eredményt. A mérkőzés utolsó percében László Csaba pályára küldte a nyár óta sérüléssel bajlódó, de mára már felépült Kocsis Gergőt, így a magyar játékos is bemutatkozhatott a döntetlennel zárult találkozón.

Megismétlődött a két csapat közti szezonbeli első forduló eredménye, és akárcsak tavaly júliusban, most is kétgólos hátrányból sikerült visszajönnünk a mérkőzésbe. A vendégek gyors találatára nem tudtunk azonnal válaszolni, sőt még az első félidő közepén növelték is előnyüket. A vesztes állás ellenére most sem adták fel a fiúk, még a szünet előtt sikerült a szépítés, a második félidőben mutatott játék pedig meghozta az eredményét, és egy tizenegyesből összejött az egyenlítés. Legközelebb jövő héten vasárnap próbálkozhatunk újra a három pont megszerzésével, a 15:20-kor kezdődő megyei rangadón a nagyszombati Spartakot látjuk vendégül.

Edzői értékelés:                  

László Csaba (DAC): „Érdekes mérkőzésen vagyunk túl, melynek az első tíz percét hagyományosan átaludtuk, mivel ismét egy olyan helyzetet követően landolt a labda a hálónkban, mint a keddi kupameccsen a Poprád ellen. A fiúk azonban visszajöttek a mérkőzésbe a második bekapott gólt követően. Nem felejthetjük el, hogy pár hónappal ezelőtt még 6:0-s vereséget szenvedett a csapat a Zsolnától, mára pedig sikerült kilépnünk annak a meccsnek az árnyékából, és a játékosok ma már emelt fővel mehetnek végig a városon. A szerzett egy pont megérdemelt, még ha én ennél többet is reméltem, de végeredményben korrekt eredmény született.”  

Adrián Guľa (Zsolna): „Harcias meccset láthatott a szép számú közönség. Négyszer rezdült a háló a mérkőzésen, amelybe nagyon jól léptünk be, mivel gyorsan gólt szereztünk. A második találatunkat követően a hazaiaknak összejött a szépítés, és a második félidőben már mindent egy lapra tettek fel, hogy kiharcolják az egyenlítést. A fiúk hajtottak a győzelemért, de meg kell jegyeznem, nem egyszerű itt a játék az ellenfelek számára, mert a hazai szurkolók remek kulisszát teremtenek sajátjaiknak. Megyünk tovább, és arra koncentrálunk, hogy a soron következő mérkőzésünket megnyerjük.”