A találkozó előtt a hazai játékosok nyakába került a liga harmadik helyezettjének járó bronzérem. A rózsahegyiek ezért különösebb feszültség nélkül futottak ki a pályára. A lelátókra a liga utolsó fordulójában ingyen virslivel és sörrel csábították a hazai szurkolókat, ennek ellenére elég foghíjasak maradtak a tribünök. A rózsahegyi közönség viszont már az első percben felszisszent, amikor Aluku lövését Macík kapusnak kellett szögletre tenyerelnie. A helyzetet követő sarokrúgásból viszont már nem tudunk veszélyt teremteni. Vendéglátóink sem vártak soká az első lövéssel, már a 3. percben próbára tették a sárga-kék szerelésben ma bemutatkozó 19 éves Száraz Benjámint, aki biztos kézzel fogta a labdát. A folytatásban elég pontatlan volt a játék. A meccs előtt fellocsolták a füvet, aminek az lett az eredménye, hogy néhány játékos nehezen találta meg az egyensúlyt. A 19. percben egy beívelt labdát Száraz a jó ütemben érkező Danielre ütött vissza, s róla majdnem a kapunkba pattant a labda. Ekkor még szerencsénk volt, a 23. percben azonban módosult az eredmény, és sajnos nem a mi javunkra. A fehérmezesek gyors akciójának végén Peter Gal Andrezly vágta be a vinklibe Peter Maslo jobbról érkező labdáját – 1:0. Száraz hiába nyújtózkodott, nem úszta meg gól nélkül az első élvonalbeli meccsét. Sőt, nem sokkal később másodszor is a háta mögé kellett nyúlnia a labdáért. A 35. percben Faško passzolt Marešnek, akit három, négy játékosunk is megállíthatott volna, mielőtt a hálónkba lőtt – 2:0. A gólok visszafogták csapatunkat, a félidő hátra lévő perceiben nem tudtuk veszélyeztetni Macík kapuját.

Nem történt csere a második félidő elején. Norbert Hrnčár elégedettebb lehetett László Csabánál, hiszen kétgólos előnnyel küldte pályára játékosait, s akár a harmadikat is megszerezhették volna, ha a gyorslábú Faško egy hatalmas sprint után nem a passzt választja, hanem a lövést. Nekünk azonban így volt szerencsénk. A mérkőzésnek ebben a pillanataiban már a többi meccs eredménye is számunkra kedvezőtlenül állt. Az 59. percben Vida szépíthetett volna, miután Ľupták remek passzával kiugrott a védők közül, de rosszul helyezte a labdát. A folytatásban semmi érdekfeszítő nem történt, a mezőnyben pattogott a labda, és sem az egyik, sem a másik kapu nem forgott veszélyben. Egy-egy szögletből kerülhettünk volna helyzetbe, de hazai védők rendre jól oldották meg a feladatukat. Nem sokkal a lefújás előtt Aluku a 16-osban „hatástalanította” az ellenfél csatárát, a hazaiak 11-est reklamáltak, a játékvezető sípja azonban néma maradt. A maradék időben mintha mindenki már csak a záró sípszóra várt volna. A véghajrában még Slavomír Pagáčot is a pályára küldte László Csaba, így a mai meccsen két újoncot is felavattunk. Annak ellenére, hogy kapura veszélytelenek voltunk a félidőben – leszámítva Vida próbálkozását –, a 137 sárga-kék szurkoló végig kitartóan buzdította a csapatot.

A végére kifulladtunk. Az ellenfél ma jobban akarta a győzelmet, és sikerült otthon tartania a három pontot. Mindez azt jelenti, hogy megszakadt a 16 meccse tartó veretlenségünk, és végül 42 megszerzett ponttal a 7. helyen zárjuk az évadot. Következik a nyári szünet, a 2017/2018-as idény július 22-én indul.

Edzői értékelés:        

László Csaba (DAC): „Az első félidőben nagyon rosszul fociztunk, még annál is gyengébben, mint egy héttel ezelőtt a Sároseperjes ellen. A második játékrészben már tűrhetőbben játszottunk. Vége van a szezonnak, de ez nem lehet mentség a ma mutatott játékunkra. A rózsahegyiek főleg az első negyvenöt perc alatt játszottak jól, ennek köszönhetik a győzelmet. Sok sikert kívánok a csapatnak az Európa Ligában, és remélem, hogy a következő szezonban is jó meccseket vívunk majd egymással, mi pedig elérjük céljainkat. A szurkolóinknak köszönöm az egész éves buzdítást. Hogy ősszel is én irányítom-e a csapatot, az az előttünk álló napokban eldől. Amikor Dunaszerdahelyre jöttem, a klub nagyon mélyen volt. Úgy érzem azóta változás történt, sikerült egy 16 meccses veretlenségi sorozatot produkálnunk. Így a végén kicsit csalódott vagyok, de nem mérges, mert büszkék lehetünk a csapatra, amely kialakította a saját arcát a bajnokság végére.”

Norbert Hrnčár (Rózsaghegy): „Nagyon szépen sikerült elbúcsúznunk az idénytől. Ma igazán élveztük a játékot, „ízlett” a foci a fiúknak. Remélem, hogy a mai meccs jó meghívó volt a szurkolóknak az Európa Ligára, amelyet legutóbb tizenegy éve játszottak Rózsahegyen. Bízom benne, hogy jobban megtelik majd a stadion.”