A tavalyelőtti szezonban a DAC a feljutásért küzdött a második vonalban, és Radványi edző olyan kulcsjátékosra lelt személyében, aki a kapuból irányította csapattársait, és a nehéz pillanatokban az együttes támasza volt. Martin Polaček nagyban hozzájárult a II. liga megnyeréséhez, és teljesítménye a pozsonyi Slovan érdeklődését is felkeltette. A „égszínkékek” már a 2012/13-as szezon felénél szerződtették, és 2013 tavaszán kölcsönjátékosként maradt nálunk. Nyáron viszont távozott szerencsét próbálni Pozsonyban, és egyedi dolgot vitt véghez: egy éven belül a második liga után az elsőben is bajnoki címet szerzett. Az egy centiméter híján kétméteres hálóőr - aki alkata alapján akár testépítő is lehetne - tavasszal értékes „mesterhármast” vihet véghez: megnyerheti harmadik jelentős trófeáját - a Szlovák Kupát. „Ez már nekem is eszembe jutott,” mosolyog a sároseperjesi Tatran neveltje. „Nemzeti kupa - Európa-liga, egy év múlva Bajnokok Ligája… ez nem lenne rossz sorrend!” teszi hozzá a 24 éves kapus.

Másfél éve távoztál a DAC-tól. Mit hozott számodra az azóta eltelt időszak?

„Hosszú másfél év volt ez számomra, mert a Slovanban nem kaptam túl sok lehetőséget. Igaz, néhány mérkőzésen szerepet kaptam a Fortuna Ligában, szlovák bajnokok lettünk, bejutottunk a Szlovák Kupa döntőjébe, ott voltunk az Európa-ligában. Ezáltal sok tapasztalattal is gazdagodtam.”

Hogy áll a visszatérésed ügye? Átigazolás, vagy kölcsönjáték lesz?

„Minden a jövő hét folyamán fog eldőlni. Bízom benne, hogy sikerrel lezárul az ügy, és átigazolhatok. Mindenképp egy hosszabb távra szóló szerződést részesítenék előnyben, két és fél - három évre. De mindez még csak intéződik.”

Miért döntöttél úgy, hogy rábólintasz a DAC ajánlatára?

„Főleg a szurkolók miatt, minden meccsen remek itt a hangulat. Ezen felül szép emlékeim vannak Dunaszerdahelyre. Már védtem itt, ismerem a klubot, a benne dolgozó embereket, és pár játékost is.”

Milyen állapotban találtad régi-új klubodat?

„Nos, teljesen másban. Nem fáztam, volt meleg víz… (nevet) Minden sokkal jobb, mint korábban.”

Milyen célokkal és ambíciókkal érkezel?

„Elsőrendű célom, hogy stabil helyem legyen a kapuban, és a csapat a tabella első felében foglaljon helyet.”

Beszélgettél már az edzőkkel arról, mit várnak tőled?

„Igen, beszélgettem az edzővel, de nem mondott semmi konkrétumot. Azt meg végképp nem mondta, hogy én leszek az elsőszámú kapus. Meg kell küzdeni azért, hogy ki kapjon lehetőséget, a pillanatnyi teljesítmény dönt majd.”

Ősszel a kiegyensúlyozott Penksa - Pernecký páros védte hálónkat. Mi a véleményed róluk, és hogyan látod az elsőszámú kapus posztjáért várható küzdelmet?

„Paľo Penksát még azokból az időkből ismerem, mikor Rózsahegyen voltam próbajátékon, és Andy Perneckývel is személyesen ismerjük egymást. Mindkettejükkel jó barátok vagyunk, és meglátjuk, milyenek lesznek az esélyeink. Minden a felkészüléstől és az edző döntésétől függ.”

Kapusként mi a véleményed a téli felkészülésről?

„Szeretem a téli felkészülést, mert amit ez alatt érkezünk megcsinálni, abból élünk egész évben. Tehát minél több erőt, kondíciót kell felszednünk, és felkészülten kell nekivágnunk az új szezonnak.”

Hétfőn megtudjuk, hogy a Messi - Neuer - Ronaldo hármasból ki nyeri meg az Aranylabdát. Te melyiküknek adnád?

„A teljesítményekért és a gólokért leginkább Cristiano Ronaldónak, ő a világ legjobb játékosa. Igaz, hogy a nevezettek között van kapus is, de számomra az Aranylabda inkább passzol egy mezőnyjátékoshoz.”