Beszélgetés Tomáš Tujvellel, a DAC 31 éves új kapusával, aki a székesfehérvári Videotonból érkezett egyéves kölcsönjátékra.
Tomáš, mikor dőlt el, hogy a DAC-ba igazolsz?
„Információim szerint érkezésemet a két klubtulajdonos egyezsége előzte meg. Én négy-öt napja tudtam meg, szóval elég gyorsan eldőlt. Többé-kevésbé nélkülem döntöttek a sorsomról (nevet). Dunaszerdahelyi szereplésemet egy újabb előrelépésnek tekintem pályafutásom során. Örülök, hogy több mint hat év után visszatérek a szlovák bajnokságba. Érdekes érzés, de jók a benyomásaim. Egyéves vendégjátékra érkezem és majd meglátjuk, hogyan tovább. Még két évig köt szerződés a Videotonhoz, és később majd a klubtulajdonosok tárgyalásain múlik minden.”
Mit gondolsz, milyen állapotban találod majd a szlovák bajnokságot a szomszédoknál töltött évek után?
„Őszintén megvallva, bár figyelemmel követtem a szlovák ligát, főként a magyarra koncentráltam. Tudom, hogy sok itt a jó játékos. A szlovák mindig is egy színvonalas bajnokság volt és bízom benne, hogy ez a jövőben is így lesz.”
Mit tudsz az új csapatodról?
„Hallottam a stadionépítési tervekről. Tudom, hogy a DAC ütőképes csapatot épít, mely szeretne az európai kupákban szerepelni. Én is hasonló célokkal érkezem és bízom benne, hogy közösen sikerül teljesíteni az ambíciókat. Azzal is tisztában vagyok, hogy a DAC rendelkezik a legjobb szurkolókkal egész Szlovákiában, és ők nagy számban látogatják a meccseket. Bízom benne, hogy a következő idényben is mellettünk állnak majd és mi ezt azzal tudjuk meghálálni, hogy kijutunk az európai kupaporondra.”
A nyelvtudással nem lesz gondod…
„Nem, azzal valóban nem (nevet). Annyi, Videotonban töltött év után már nem lesz problémám a magyar nyelvvel.”
A múlt szezont követően téged választottak Magyarország legjobb kapusának. Milyen díjról volt szó?
„A Nemzeti Sport Magyarország legjobb kapusának választott az egyes fordulók utáni pontozás alapján. Úgy gondolom, hogy az egyéves kecskeméti vendégjátékom során mindenkit meggyőztem a képességeimről. Elég jól sikerült a szezon, szép focit játszottunk. Sajnálom, hogy a csapatot végül a harmadik ligába minősítették vissza, de ilyen a sport és az élet.”
Hat évnyi Magyarországon való szereplés után össze tudod hasonlítani az ottani NBI és a szlovák Fortuna Liga színvonalát?
„Úgy gondolom, hogy nincsenek nagy különbségek. Bár igaz, a szlovák ligát nem igazán követtem figyelemmel. Talán néhány magyarországi pályán nagyobb a látogatottság, de ott sem jár annyi ember meccsre - talán csak a legnagyobb klubokra kíváncsiak, mint a Ferencváros.”
Mi az, ami hiányozni fog Magyarországról?
„Nehéz megmondani, már megszoktam a vándoréletmódot. Végül is nincs kőbe vésve, hogy soha nem térek oda vissza. Ahogy már mondtam, csak vendégjátékosként érkezem és majd meglátjuk, mit hoz a jövő.”
Milyenek az első benyomásaid az új környezetről?
„Második napja vagyok itt. Remek az öltözői hangulat, a srácok barátságosak. Néhánnyal közülük már személyesen is beszélgettem. Véleményem szerint jó kollektívát alkotunk majd, és minden rendben lesz. Nem messze lakom, a barátnőm pozsonyi, ráadásul sok ismerősöm is van Dunaszerdahelyen, így nem egy teljesen ismeretlen közegbe érkeztem. Csapattársaim közül Szabó Ottót ismertem már, akivel Magyarországon ellenfélként is találkoztunk.”