Straka Gáborral, a DAC tapasztalt középpályásával a frissen szerzett edzői képesítéséről, hamarosan születendő kislányáról és a nyári felkészülésről beszélgettünk.
Csütörtökön megszerezted az UEFA edzői B licenszét, amihez gratulálunk! Mit kell róla tudni?
„A licenszt a Szlovák labdarúgó-szövetség adja ki, és harmadik ligában is edzősködhetek vele. Efölött még az A és a Pro licensz van. Ez a B még annyira nem volt vészes: négyszer vettem részt három-négynapos képzésen, ezek során a pályán gyakorlatot és a teremben elméletet is tanultunk. Ezek összegzése volt egy vizsga, ahol már korábban le kellett adnunk egy harmincoldalas diplomamunkát. Meg voltak adva a témák, azokból lehetett választani. Joo Olejník sokat segített a munka megírásában, nagyon hálás vagyok neki. Egy egyhetes mikrociklusról szól a munka, mely még a tavalyi, Szenice elleni meccsre való felkészülést, edzéseket és a mérkőzés értékelését tartalmazza. A vizsgán meg kellett védeni a munkát, és egy kihúzott kérdést pedig meg kellett válaszolni. Az elmélet mellett még egy táblán rajzolni is kellett - ennyi volt az egész.”
Milyen kérdést húztál?
„Jellemezze a sportfelkészítés egyes jegyeit - taktikai felkészítés, alapvető fogalmak, formák, célok.”
Gondolom, hogy a rövid, kéthetes nyári szünet ráment a felkészülésre…
„Nem mondanám… Szerencsém volt, a tanárok jól felkészítettek és Joo Olejník is sok jó tanáccsal ellátott a diplomamunka összerakásánál, így nem volt nehéz megvédeni. A kérdéssel kicsit meggyűlt a bajom, de besegítettek egy picit, így megkaptam végül a licenszt.”
Ha nem ezzel, akkor mivel telt a nyári szünet? Merre jártál, mit csináltál?
„Három napot Pozsonyba töltöttem az iskolában, utána volt egy nap szabadom, majd másnap fogtam a családot, és nyolc napra lementünk Horvátországba. Ott pihentünk így hármasban. Az utolsó két napra még lejött utánunk két barátom. Hál’ Istennek jó időnk volt, jó helyen laktunk, így kipihentem magam - már amennyire lehet, hiszen a fiam nagyon aktív volt. Számomra nem is annyira a fizikai, inkább a pszichikai pihenés a fontosabb, ilyen szempontból is jó volt. A tengertől tíz méterre laktunk egy Split melletti kisvárosban. Szombat éjjel érkeztünk haza, és hétfőn már edzés volt. Nagyon gyorsan eltelt, még egy hetet kibírtam volna ott...”
Hogy tetszik a felkészülés?
„Egy nyári felkészüléshez képest mindenképpen kemény, de ha ezáltal meccseket fogunk nyerni, akkor össze kell szorítani a fogakat, futni kell, és kibírni. Persze az ember néha morog, de én még megértem a régebbi iskolát, az akkori edzők keze alatt sokkal keményebb nyári felkészüléseket abszolváltunk. Azt is kibírtam, ezt is ki fogom. Labda nélkül senki sem szeret futni, de mindenkinek át kell tennie magát ezen. Reméljük, hogy a kemény munka meghozza a gyümölcsét sok megnyert meccs és jó táblázatbeli hely formájában. De ez még a jövő titka.”
Milyen a csapaton belüli hangulat?
„Mióta itt vagyok, a hangulat mindig jó volt, ahogy most is. Úgy érzem, hogy mindenki kijön mindenkivel, és nincs gond. Persze mindig lehet jobb, de jókedvűen járok edzésekre. És számomra ez az alap!”
Eddig két felkészülési mérkőzést abszolvált a csapat. Az elsőn Cseklészen 4:0-ra nyertünk és téged új szerepkörben láttunk - gólt lőttél, gólpasszt is adtál…
„Azon a héten kezdtük a felkészülést, nehéz edzések voltak mögöttünk. Mindig örülök, ha meccs van, hiszen az a legjobb edzés. A felkészülés alatt inkább játszom kilencven percet, mint labda nélkül fussak - az nem ízlik annyira. Az edző megmondta, hogy mindenki egy félidőt játszik, hiszen előtte levő nap kemény edzéseink voltak. Szerintem mindenki kihajtotta magát az alatt a negyvenöt perc alatt. Az ellenfél is szívós volt, akartak, küzdöttek. Betaláltam - van ilyen is (nevet). Ugyanúgy védekező középpályásként szerepeltem, mint a többi meccsen. Örülök a gólomnak és a gólpasszomnak. Az edző azt mondta, hogy legalább három góllal kell nyerni és ezt teljesítettük.”
Szombaton a második edzőmeccsen kissé döcögős játékkal, de legyűrtük a szencieket. Hogy értékeled azt a mérkőzést?
„Látszott rajtunk, hogy nem vagyunk annyira frissek, mint az ellenfél, aki csak pár napja kezdte meg a felkészülést. Nem sérült meg senki, nyertünk, úgyhogy ennek örülünk. A játékunkon van mit javítani, de most elég nagy megterhelés alatt vagyunk. Dolgozunk tovább, van még időnk a hiányosságokat helyrehozni.”
Végül egy személyes kérdés: az előttünk álló szezon számodra abban is különleges lesz, hogy hamarosan megszületik második gyermeked, aki kislány lesz. Ki fogja kiválasztani a nevét?
„Feleségemmel közösen választunk. Egy olyan nevet keresünk, amely mindkettőnknek tetszik. Még van nem egészen két hónapunk, de egyelőre nem sikerült közös nevezőre jutnunk. Persze veszekedni nem veszekszünk rajta. Minden nap beszélgetünk, naponta előrukkolunk új nevekkel, de különbözik az ízlésünk. A fiunknál is hasonló volt a helyzet: húztuk-halasztottuk, és csak pár nappal a születése előtt találtuk meg a mindkettőnknek tetsző nevet. Lehet, hogy most is így lesz. Már mindketten várjuk, hogy ismét szülők legyünk, és mivel kislány lesz, kíváncsiak vagyunk, mennyire fog különbözni az elsőtől.”