Sziasztok! Dóri vagyok, s amiről olvashattok az nem más, mint néhány, a szokásostól tán kissé eltérő villámkérdés, melyeket a DAC játékosainak teszek fel annak érdekében, hogy jobban megismerhessétek őket. Aktuális beszélgetőpartnerem Erik Ujlaky.

Szia! Ki vagy, mi vagy, honnan jöttél?

Erik Ujlakynak hívnak, 22 éves vagyok. Szelincsről (Zeleneč) származom, amely kb. öt kilométerre található Nagyszombattól. Már több mint egy éve élek boldog párkapcsolatban a barátnőmmel, Miškával.

Túl vagytok már az első évfordulótokon. Miképp ünnepeltétek meg?

Mivel romantikus típus vagyok, igyekeztem az alkalomhoz illően ünnepelni. Voltunk vacsorázni, és egy kedves ajándékkal és gyönyörű virágcsokorral is megleptem őt.

Ki kit csábított el?

Mi a barátnőmmel már régóta ismerjük egymást, együtt jártunk alapiskolába. Ő is sportolt, aktívan kosárlabdázott. Együtt képviseltük az iskolánkat a futóversenyeken. Később én öt évre elkerültem Prágába. Mikor hazajöttem, nyáron láttam őt a strandon. Azonnal írtam neki és randevúra hívtam. Vagyis én tettem meg az első lépést. Azóta vagyunk együtt. Nagyon szeretem őt, és vele szeretném leélni az életemet. Úgy két éven belül a terveimben szerepel a nősülés és a családalapítás is.

Szívesen olvasol?

A sport mellett kevés időm marad az olvasásra. Ha könyvet veszek a kezembe, akkor az általában sportolók életrajzáról szól. Olvastam a világ leggyorsabb gyorsfutójáról, a jamaikai Usain Boltról, és a legjobb, leghíresebb cseh hokistáról, Jaromír Jágról. Láttam felvételeket az ő edzéseiről, melyekből kiderült, milyen keményen dolgozik saját magán, gyakran még éjjel is. Csodálom és tisztelem őt az elért eredményeiért. A többi elolvasott könyv focistákról szólt. 

Melyik szülinapodra emlékszel a legszívesebben?

Minden szülinapot illik kellően megünnepelni, hiszen minden évfordulóval az ember egyre okosabbá és tapasztaltabbá válik. Mindegyikre szívesen emlékszem. Mivel még csak 22 éves vagyok, természetesen a legszebb, legemlékezetesebb a tizennyolcadik szülinapom volt, amelyet Prágában a barátaimmal és a csapattársaim ünnepeltem.

Melyek számodra az év legkedveltebb ünnepei, jelentős napjai?  

Számomra egyértelműen a karácsony és a szilveszter jelentik az igazi ünnepet. A karácsony a szeretet ünnepe. Ezt a csodálatos ünnepet mindig a családdal és most már a barátnőmmel együtt töltöm. Szentestén mindannyian együtt üljük körbe a szépen megterített ünnepi asztalt, finomakat eszünk és együtt örülünk a szép ünnepnek. Szilveszterkor baráti társasággal együtt a Magas-Tátrában búcsúztatjuk az óévet. Jót bulizunk, hiszen az év utolsó éjszakájának vidámnak és felejthetetlennek kell lennie.  

Szoktatok ilyenkor beiktatni egy igazi szilveszteri sízést is?

Nem, síelni nem szoktunk. Én inkább nyári típus vagyok. Imádom a meleget, a perzselő napsütést, a homokos partot, a napozást... Nyáron a barátnőmmel Egyiptomban kirándultunk. Nagyon tetszett minden, élveztük a szabadság minden pillanatát. Most, a téli szünetre a Zöldfoki-szigeteket néztük ki uticélul, mert ez a hely a világ egyik legszebb nyaralóhelye, ahol szinte mindig süt a nap. Gyönyörű itt a táj. Az egyik legizgalmasabb programot a szigettúrák jelentik, a kristálytiszta tenger számos sportolási lehetőség kínál, a vitorlázás és a katamarán kirándulások pedig felejthetetlen élményt nyújtanak.

Erre a téli szabadságra is biztosan magaddal viszed a mobilodat. Azon fiatalok közé tartozol, akik a telefonjuk nélkül már elképzelni sem tudják egy átlagos napjukat?

Igen, mindannyian állítjuk, hogy nincs szükségünk telefonra, lehetséges nélküle létezni, de valahogy mégiscsak szinte mindig magunknál tartjuk. A mobilok az életünk részévé váltak. Gyors email ellenőrzések, Facebook oldalak, és sok más dolog, amik mindennapjaink megszokott tevékenységévé váltak. A kirándulásokon főként fényképezésre szolgálnak.

Szereted, ha téged fényképeznek?

Nem nagyon szeretem, ha engem fényképeznek, de különösebben nem zavar. Viszont a pózolást nem kedvelem. A barátnőmmel van elég közös fotónk, melyek a mi örömünkre készültek. Emlékként megörökítve a megismételhetetlen pillanatokat.

A modern társadalomban a technika olyan mértékben válik az emberi kommunikáció részévé, sőt szinte kizárólagos eszközévé, hogy lassanként annak nem használóivá, hanem rabjaivá válunk. Te is számítógép-, illetve internetfüggő vagy?

Nem. Én inkább olyan műszaki „antitípus“ vagyok. Természetesen szeretem az új dolgokat, érdekelnek is, de különösképpen nem vagyok oda értük. Én sportoló vagyok. Most iPhone S5-ös telefont használok. Elégedett vagyok vele, nem készülök lecserélni. Viszont számítógépet szeretnék vásárolni, éppen ezért figyelem az újdonságokat ezen a téren. 

Tudomásomra jutott, hogy érdekel a horgászat. Nagy halásznak tartod magad?

Korábban az apukámmal és testvéremmel gyakran jártunk horgászni. Bevallom, most nem sok időm jut rá. Amikor Prágából hazajöttem, csak ültem az apu mellett a vízparton, és figyeltem őt, mivel nem volt horgászengedélyem. Ezt az együtt töltött időt hasznosan kihasználtuk, nagyokat beszélgettünk, jókat pihentünk és élveztük a természet nyugalmát. A jövőben újra szeretném kiváltani az engedélyt, mert a horgászás igazi kikapcsolódást jelent számomra.

Tetszik neked Prága, mint város? A történelmi emlékek, az épületek, a szolgáltatások, az emberek, a tisztaság, a nagyvárosi élet…? 

Prága gyönyörű, mint minden nagyváros. Az életfeltételek kiválóak. Nekem ott minden nagyon tetszett. Bejártam az összes olyan helyet, nevezetességet, amit Prágában látni kell. Most is még gyakran visszatérek, de már a barátnőmmel együtt. Az ottani tartózkodásom alatt még nem jártunk együtt, így most örömmel vállalom az idegenvezető szerepét. Megnéztük már a Vencel teret, az Orlojt, a Károly hidat, és a prágai várat is. Sétáink közben megcsodáljuk a többi gyönyörű történelmi emléket, a régi épületeket és a szép, rendezett parkokat is. Mindketten nagy állatbarátok vagyunk, ezért az állatkertet mindig célba vesszük. Imádunk sétálni az állatok között. Az egyetlen állat, amitől félek és undorodom, az a kígyó. Nem szívesen találkoznék vele az utcán, de ha mégis, akkor megtapasztalná, milyen gyors futó vagyok.

Tételezzük fel, hogy nyersz a lottón és nagyon gazdag ember válik belőled. Mire költenéd a nyereményed? Mibe fektetnéd be a pénzed?

Mivel a saját otthon létfontosságú dolog egy felnőtt ember életében, elsősorban építenék egy házat. Majd a jelenlegi autómat cserélném le egy igazi luxuskocsira. A pénz egy részét a szüleimnek adnám viszonzásul a belém fektetett anyagiakért. A nyeremény egy bizonyos részét pedig jótékonysági célokra költeném. Gyakran nézem a televízióban az olyan műsorokat, amelyek beteg vagy hátrányos helyzetű embereket és családokat mutatnak be. Nemrég egy fiatal DAC-drukker ismerhettünk meg. Nagyon szívesen segítenék az ilyeneknek. És nem feledkeznék meg az állatokról sem, az állatmenhelyeket is támogatnám.

Akadnak néha nézeteltérések, esetleg viták a csapat öltözőjében?

Nem, nincsenek vitáink. Mi egy szuper, összetartó csapat vagyunk, nincsenek konfliktusaink, és nem szoktunk veszekedni sem.

És a magánéletedben? Előfordulnak veszekedések?

Nem. Úgy gondolom, én nem vagyok egy problémás típus. Velem ki lehet jönni és meg lehet mindent beszélni.

Hallottam, hogy több beceneved is van. Elárulod milyenek, és hogy miből adódtak?

Az én beceneveim a „čaute“ és a „zatal“. Mindkettő a beszédemből ragadt rám. Ugyanis én Nagyszombat mellől származom, ahol tipikus nyelvjárással beszélünk. A „čaute“ és a „zatiaľ“ szavakat én keményen ejtem. A csapattársaim és már az edző is így szólítanak, gúnyolódnak velem.

Ti, sportolók jobbára sportosan öltözködtök. Ez így megfelel neked, vagy szívesen viselsz elegáns öltözéket is?

A legkényelmesebben és a legjobban sportos ruházatban érzem magam. Kedvencem a lógó aljú melegítő alsó. Elegáns öltözék? Öltöny? Hát ez már nagy régen nem volt rajtam. Tulajdonképpen nem is viselek öltönyt és bevallom, nincs is saját öltönyöm. Amikor szükségem volt rá egy lagziba, kölcsönkértem. Ennek is már három éve.

Egyedül vásárolsz magadra, vagy szükséged van segítségre?

Mindent egyedül vásárolok.

Van kedvenc márkád?

Nem, nincsen. Mindig azt veszem meg, ami éppen megtetszik. Amikor Csehországban éltem, leggyakrabban a Pepe Jeans üzletekben vásároltam. Emlékezetes marad számomra egy Adidas sportcipőm, amelyet Portugáliában vettem a Benfica Lisabon stadion melletti bevásárlóközpontban, amikor az U17-es szlovák válogatottal egy focitornán vettünk részt.

A csapattársaid divatdiktátorként emlegetnek. Te is így látod?

Nem gondolom, hogy én lennék a divatdiktátor. A többiek is szépen, ízlésesen öltözködnek. Például Pali Jurčonak is jó stílusérzéke van.

Jártál már Budapesten?

Igen, játszottunk ott egy meccset a Honvéd ellen.

Tetszett a város? Hogyan hasonlítanád össze Budapestet Prágával vagy Pozsonnyal?

Sajnos a városból csak annyit láttam, amit az autóbuszból az útvonal engedett. Csak lejátszottuk a meccset és jöttünk haza, sajnos nem volt időnk a városnézésre. Hallottam, hogy Budapesten van Közép-Európa legnagyobb tengeri akváriuma, a Tropicarium, amit nagyon szívesen megnéznék.

Miként cselekednél, ha az utcán verekedést vagy lopást látnál?

Ha a barátomat, vagy hozzátartozómat bántanák, biztosan beszállnék az ő védelmére. Elég gyakran találkoztam már olyan esettel, hogy ittas emberek verekedtek. Olyankor nem avatkozok bele, hagyom, oldják meg a dolgot egymás között.

Volt netán kellemetlen eseted a rendőrökkel?

Még nem, és nincs is okom félni tőlük. Talán csak sofőrként, hogy meg ne büntessenek.

Mit gondolsz, miért járjanak a nők meccsekre?

Azért, mert a focisták a legszebb sportolók! Nincs a fejünkön fejvédő, mint mondjuk a hokistáknak, így jól látják az arcunkat.

Staféta játékunkban Straka Gábor kérdezte tőled: Szoktatok-e otthon főzni, és szoktál-e étkezni? Azt tapasztalta ugyanis, hogy te vagy a csapat legéhesebb játékosa és mindig elsőként veted rá magad a kajára.

Imádok és szeretek is enni, főleg edzés után mindig éhes vagyok. Természetesen a Gabi az, aki mindig „szívat“ engem. De elárulom, hogy ő ugyanilyen! Gondolom, ezért volt ez a kérdése is.

Az étkezésedben mit részesítesz előnyben, a gyümölcsöt vagy a zöldséget? Mi a kedvenc ételed?

Egyértelműen a gyümölcsöt. Sokkal jobban ízlik, mint a zöldség. Amúgy mindenevő vagyok, mindent megeszem, kivéve a paradicsomot. Azt soha nem eszem, mert nagyon nem ízlik.