„Azt, hogy a kezdőcsapat tagjaként léphetek pályára, csak a mérkőzés napján tudtam meg az edzőtől. Kicsit meglepett, de természetesen örültem a lehetőségnek. Remek érzés volt a kapuban állni, mindig is szerettem volna pályára lépni az élvonalban. Nagyon örültem annak, hogy ez pont ezen a rangadón következett be. Nem gondoltam volna, hogy ez már ilyen fiatalon eljön, de annál nagyobb az örömöm. Bízom benne, hogy az első ligás rajtjaim száma növekedni fog. Nagy kár az első félidőben bekapott gólért. Úgy vélem, hogy ha a félidei szünetig sikerül megtartanunk a nulla-nullát, akkor a győzelemre is jó esélyünk nyílt volna. A gólt megelőző szituációnál nem értettük meg egymást a védelemben, a labda a támadó játékoshoz pattant, aki lényegben maga állt előttem, és alattam a kapuba helyezett. Bevallom, arra számítottam, hogy több dolgom lesz, de azon az egy megingáson kívül a védelmünk szerintem kiválóan dolgozott. Az élvonalban teljesen más a futball, mint a harmadik ligában: gyorsabb, nehezebb. A mérkőzés után azt mondta az edző, hogy nem nyújtottam rossz teljesítményt, néhány dolgot pedig tisztáztunk - voltak kisebb hibák, de semmi komoly. A szurkolók Nagyszombatba is elkísértek minket, bár nem olyan nagy számban, mint korábban. Hallatták is a hangjukat, főleg a második félidőben, amikor beszorítottuk a hazaiakat. Remekül szurkoltak, köszönjük a támogatásukat. Most, hogy az edző bizalmat szavazott nekem, minden edzésen igyekszem megmutatni, hogy helyem van a kapuban, továbbá szeretnék fejlődni is,” nyilatkozta honlapunknak Matej Slávik, a máriatölgyesi futball neveltje, aki második éve szerepel a DAC-nál.