A zsolnai döntetlennek köszönhetően négy forduló után is veretlenül állunk a tabella második helyén. A zöld-sárgák elleni nehéz mérkőzést Peter Štepanovský, Szarka Ákos és Róbert Polievka értékeli.
Vasárnap este bebizonyítottuk, hogy a remek szezonkezdetünk nem csak a véletlen műve volt, és ismét átírtuk a klubtörténelmet - a negyedik forduló után is veretlenek vagyunk, ami az élvonalban eddig sosem fordult elő. Eddig legjobban az 1987/88-as és 1992/93-as idényben kezdtünk, akkor négy bajnoki után 3-0-1 volt a mérlegünk (most 2-2-0). És bár a jó formában játszó Zsolnát nem sikerült teljesen megállítanunk, de legalább lefékeztük őket, és a tavalyi ezüstérmes otthonában megszerzett értékes egy ponttal továbbra is a tabella második helyén állunk.
„Jó az egy pont, de kár, hogy nem lett belőle három. Már a meccs elejétől 1:0-ra vezettünk, az előnyt azonban nem sikerült megtartanunk… Kár az egyenlítő gólért, hiszen három pontot is szerezhettünk volna. Így csak egyet viszünk haza, de Zsolnáról ez is jó,” vélekedik Peter Štepanovský, aki a szezon elejétől jobbhátvédként szerepel. Vasárnap este sok dolga volt, így a támadásokat ezúttal nem tudta segíteni. A találkozó nagy részében a tavalyi idény gólkirályát, Jelicet őrizte, aki a balszélen elsősorban Williammal cserélgette a helyét. „Jelic kemény játékos, jól fedezi a labdát, és jól is cselez. Nem igazán járt hátra, akár teljesen egyedül is elöl maradt, így a védekezésre kellett összpontosítanom. A támadásoknál ezúttal nem tudtam besegíteni.” A zsolnai egy pont értékes, de mégis - mi hiányzott a még jobb eredmény eléréséhez? „A nagyobb önbizalom és a labdatartás, hiszen amint labdát szereztünk, rögtön el is vesztettük. Sokat futottunk labda nélkül, a hazaiak jól kombináltak. Ez volt a legnagyobb hibánk. Csak nagyon nehezen szoktunk hozzá, hiszen az előző hazai mérkőzéseken mi birtokoltuk többet a labdát. És ha nálad van a labda, akkor könnyebb futni is.” Miként látta a gólokat? „Szöglet után találtunk be, ami szuper. Az egyenlítésnél csak ketten voltunk a három hazai játékos ellen. Pont a szabad embert találták meg… Meg kell néznünk a videofelvételt, és ki kell elemeznünk azt a szituációt,” tette hozzá a 27 éves, több poszton is bevethető játékos, aki elárulta, hogy lefújás után az öltözőnk a játékosok örömkiáltásaitól volt hangosa. „Igen, kiabáltunk… A zsolnai döntetlen jó eredmény, másoknak is nehéz lesz innen ponttal távozni. Remélem, hogy a szurkolóknak is örömet okoztunk, és hálásak vagyunk nekik, hogy elkísértek minket. Remek dolog, hogy idegenbe is elutaznak buzdítani minket, és már várjuk a Trencsén elleni hazai összecsapást.”
Szarka Ákos több nehéz párharcot is vívott a hazai Škriniar - Vavro belső védő párossal. „A zsolnai védők fiatalok, ügyesek, de már én is átéltem ezt-azt, és bár sokszor összecsaptunk - nemegyszer nagyon keményen is -, a meccs után minden gond nélkül kezet fogtunk egymással. Nehéz, érzelmekkel teli találkozón vagyunk túl, és bár volt lehetőségünk győzni, akár ki is kaphattunk volna. Mindent egybevetve nem rossz az idegenbeli egy pont, örülünk neki. Remek lett volna megkaparintani a három pontot, de a megszerzett egyet is értékelni kell.” A csapat négy forduló után is veretlen. Bízom benne, hogy minél hosszabbra nyújtjuk ezt a sorozatot, és a tabella felső részében mozgunk majd,” teszi hozzá elszántan a 24 éves támadó.
A fiatal Róbert Polievka egy órát játszott Szarka társaként a csatársorban. Ez volt új szerzeményünk negyedik mérkőzése klubunk színeiben - és az eddigi legnehezebb is! „Egyértelműen ez volt a szezon eddigi legnehezebb meccse. Kár a kihagyott helyzetekért, győzhettünk volna. De elégedettek lehetünk a megszerzett egy ponttal, hiszen Zsolnán nagyon nehéz győzni. Ez jó eredmény a számunkra. Motiváltak voltunk, szerettük volna elöl tartani a labdát, és minél többet játszani az ellenfél térfelén, ami az első 10-15 percben sikerült is. Később ezt már azonban nem tudtuk folytatni, az ellenfél elkezdett többet kombinálni a középpályán, sok helyzetet dolgozott ki. Véleményem szerint a döntetlen igazságos eredmény.” Főleg az első félidőben több olyan ígéretes támadásunk is volt, amelyeket nem sikerült végigvinnünk. A 19 éves, Besztercebányáról érkezett játékos nevéhez is fűződik néhány ilyen helyzet. „A nagyobb nyugalom hiányzott. Nekem is volt pár lehetőségem, amelyeket jobban meg kellett volna oldanom, és akkor hárman, esetleg négyen mehettünk volna kettő ellen. Ezek azok a mozzanatok, amelyek meccsdöntőek,” okolta magát. Robo sem hagyta szó nélkül azt a tényt, hogy szurkolóink az egész mérkőzés során hallatták a hangjukat. Csapatunkat 143-an kisérték el vasárnap este Zsolnára! „Nagyon meglepődtem azon, milyen nagy számban jöttek. Azért is le a kalappal előttük, ahogy az egész mérkőzésen buzdítottak minket. Együtt örültünk, hiszen Zsolnán rendkívül nehéz nyerni, és számunkra nagyon jó az itt kiharcolt pont is.”