László Csaba vezetőedző a mai összecsapáson nem változtatott a legutóbbi felálláson, ugyanazt a kezdő tizenegyet küldte pályára a Poprád ellen, mint a szombati bajnokin. A mérkőzés első pillanataiban egyik csapat sem kezdett el fejetlenül rohamozni, ennek ellenére elég korán módosult az állás, és sajnos nem a mi javunkra. A 4. percben szöglethez jutottak a vendégek, a sarokrúgást követően pedig a fehér mezesek legismertebb játékosa, a Ferencvárost is megjárt Šesták bólinott Slávik hálójába – 0:1. Közvetlenül a gólt követő percekben egy ideig nem tudtuk felvenni a ritmust, de ahogy telt az idő, egyre jobban magunkra találtunk, és sorra alakítottuk ki a veszélyes helyzeteinket. A 16. percben kerültünk igazán nagy ziccerbe: a középpályán való ügyes adogatás után Zsivkovicshoz került a labda a jobb szélre, akinek beadását Štepanovský próbálta félfordulatból a kapura küldeni. A labda útját azonban többen is blokkolták. Három perccel később Ljubicic eresztett meg egy csípős lövést mintegy 30 méterről, a labdának azonban Malec kapus állta útját. Nem sokkal ezután egy szögletet követően sikerült megtartanunk a labdát, a passzolgatás végén megint Ljubicic szúrta kapura, de Malec kitornázta a jobb alsó sarokba tartó löketet. A 36. percben Sarr előtt is adódott egy kiváló lehetőség. Tízesünk már-már lőtávolba lopta magát, lövés helyett aztán a beadást választotta, melynek nem lett meg a várt eredménye. A félidő vége előtt a poprádiak akár növelhették is volna előnyüket, a 42. percben Šašinka nyargalgatott egészen Slávik kapuja elé, de a hálóőrünk remek védésének köszönhetően nem rezzent újból a hálónk. Még ezt követően is akadt helyzetünk, Davis két alkalommal is jól adott középre, de Malec kapus mindkétszer tette a dolgát, így a játékosok 0:1-gyel vonultak be az öltözőbe.

A második félidőben adott volt a feladat, ki kellett egyenlíteni. A játékosaink azzal az akarattal jöttek ki az öltözőből, hogy ennek érdekében mindent meg is tegyenek. Többet birtokoltuk a labdát, és uralmunk alatt tartottuk a játékot, sorra alakítottuk ki a lehetőségeket. A játékba azonban fordulatot hozott Kontár Zoltán kiállítása. A Sarr helyére csereként beállt játékosunk a 60. percben utolsó emberként szabálytalankodott az ellenfél kapura iramodó csatárával, és a bíró döntésének értelmében mehetett zuhanyozni. A fiúk ennek ellenére nem vesztették el a lendületüket, és tovább folytatták a helyzetek kidolgozását, Davis például egy perc leforgása alatt három szögletet is rúghatott. Az idő azonban az ellenfélnek kedvezett, aki őrizte egy gólos előnyét. A mérkőzés hajrájára mindent egy lapra feltéve rohamoztunk, a rögzített helyzetnél még Slávik is előrejött, hogy segítse a támadásokat. Šafranko majd Pačinda révén két kapufát rúgtunk, az oldalhálót is eltaláltuk, jó pár lövésünknek pedig Malec kapus állta útját, aki a véghajrában második sárga lapját is begyűjtve szintén a kiállítás sorsára jutott. Mivel több cserelehetősége már nem volt a vendégeknek, Šuľát állították a kapuba, de az ő eszén sem sikerült túl járni támadóinknak. A ráadás perceiben Pačinda is próbára tette a mezőnyjátékosból kapussá avanzsált poprádit: Šatkától kapott príma indítást, majd párat tolt a labdán, melyet végül nem sikerült a hálóba juttatnia. Meccslabda volt! A drámai végjáték után is maradt a számunkra kedvezőtlen 0:1-es eredmény, ami azt jelenti, hogy nem sikerült az elődöntőbe jutás.   

Véget értek számunkra a kupában dédelgetett álmok, második ligás ellenfelünk ma egy góllal legyőzött bennünket, ezzel eldőlt, nem leszünk ott az elődöntőben. A gyorsan bekapott gól után rengeteg helyzetet dolgoztak ki játékosaink, összesen 21 szögletet végezhettünk, és közel 30 alkalommal rúgtunk kapura, de ma elpártolt tőlünk a szerencse, és nem sikerült sem az egyenlítés, sem a továbbjutás. Legközelebb szombaton, immár bajnoki mérkőzésen feledtethetjük a mai vereséget. Soros ellenfelünk a Zsolna csapata lesz. A mérkőzés 16.30-kor kezdődik.

Edzői értékelés:                  

László Csaba (DAC): „Nem könnyű bármit is mondani, mert vesztettünk, és nagyon, nagyon csalódott vagyok. A rózsahegyi meccs után elmondtam a játékosaimnak, hogy vissza kell térnünk a realitások talajára, mert nem lesz mindig olyan, hogy hazai pályán nyerni fogunk. Néhány játékosom csalódást okozott a mai teljesítményével. Megemlítettem a csapatomnak, hogy ez nem játék, ez annál sokkal több, a futball a mi munkánk, és nekünk száz százalékosan kell teljesítenünk, ha eredményesek akarunk lenni. Akárcsak szombaton, most is rögzített helyzetből kaptuk a gólt, aminek nem szabadott volna előfordulnia. A játékosaim nevében is elnézést kérek a szurkolóinktól, akik ma is űztek bennünket, és végig mellettünk álltak. Többet érdemeltek volna. Nekünk a pályán kell olyan teljesítményt nyújtanunk, mint amilyet ők a lelátón nyújtanak. A sajtótájékoztatón pedig azért nem voltam hajlandó egy asztalhoz ülni a poprádi edzővel, mert a lefújást megelőző pillanatokban olyan megnyilvánulása volt felém, amely egyáltalán nem kollégákhoz való, és nem tisztességes. Ha elmondanám, mit mutatott felém, ki kellene raknunk a 18-as karikát. A győzelmet is meg kell tanulni kezelni.”

František Šturma (Poprád): „Jól tudtuk, hogy a dunaszerdahelyieknek milyen jó csapatuk van. Amióta az új edző irányítja a hazaiakat, azóta minőségbeli fejlődés tapasztalható náluk. Gyönyörű a stadion, hihetetlen az atmoszféra, ami itt uralkodik, ezért számunkra mindenképp ünnep volt ez az este. Az ellenfelünk játékban ugyan fölénk kerekedett, de jó taktikát dolgoztunk ki ellenük, és annak ellenére, hogy rengeteg lehetőségük akadt a gólszerzésre, nem jött össze számukra az egyenlítés. Ezért dicséret illeti a játékosaimat. Ilyen drámai kimenetelű mérkőzésen még nem ültem a kispadon. A mérkőzés emóciókkal telve, meglehetősen idegesen zárult, de örülök a továbbjutásunknak.”