A negyedik helyről vonultunk a téli szünetre, kézzelfogható közelségben van a szezonelőtti célt - az első hatban végezni. Hogyan értékelné a bajnokság őszi felét?

„Úgy gondolom, hogy mindenkinek boldognak kell lennie az elvégzett munka miatt: az edzői stábnak, a játékosoknak és a klubnak is. Az idei szezon nagyban eltér az előzőtől, hiszen minden meccsen mindenki az utolsó pillanatig harcol a kitűzött céljáért. Tavaly a Miava kilépését követően minden más volt. Véleményem szerint büszkének kell lennünk magunkra, hiszen tizenkilenc mérkőzésen harminckét pontot szereztünk, és reálisan nézve még legalább négy-hat ponttal többet érdemeltünk volna, amelyeket különböző okok miatt nem sikerült begyűjtenünk. Mindenek előtt a csapat személyiségében kell fejlődnünk a mérkőzések néhány pillanatában, de a hozzáállással elégedett lehetek mindegyik futballistámnál. Szerintem szombaton hatvanöt percig az ősz legjobb teljesítményét nyújtották a Zsolna elleni mérkőzéssel egyetemben. Majd történt valami, és tíz-tizenöt percnyi kiesésünk volt. Az Aranyosmarótnak három-négy, nagyon veszélyes támadója van, akik az egy-egy elleni játékban kiválóak. Ellenünk is sokszor kerültek a tizenhatosunkba, viszont a szombati összecsapáson is volt néhány vitatott momentum. Nyernünk kellett volna, és szomorúak vagyunk amiatt, hogy ez nem sikerült. A téli szünetet követően azonban erősebben és motiváltabban vágunk bele a kemény munkába.”

A csapat a klubhoz hasonlóan fejlődik, és az előző idényekhez képest ismét előre lépett. Mit kell ahhoz tennünk, hogy folytatódjon az előrehaladás, és még ennél is jobbak lehessünk?

„A mérkőzések egyes pillanataiban fejben erősebbnek kell lennünk, viszont ez amiatt is van, mert fiatalabbak vagyunk a többi együttesnél, sőt, a Zsolnával együtt mi vagyunk a bajnokság legfiatalabb gárdája. Ez egy tény, ami azt jelenti, hogy a DAC-nak van jövője. Úgy gondolom azonban, hogy néhány játékossal erősítenünk kell, mert elsősorban a támadóinkból hiányzik a minőség. Az Aranyosmarót ellen három gólt is szereztünk, tehát szombaton nem a támadójátékkal volt gond, még ha rengeteg helyzetet ki is hagytunk. Azzal volt probléma, hogy olyan hibákat követtünk el hátul, amilyeneket általában nem szoktunk. A téli szünetben fejlődnünk kell, és szeretnénk leigazolni egy olyan futballistát, aki valami pluszt hoz a csapatba, és akinek a segítségével az olyan együttesekkel lehetünk harcban, mint a Zsolna, a Trencsén, a Rózsahegy, a Slovan vagy az éllovas Nagyszombat.”

Az együttesben több vezéregyéniség is van, elég megemlíteni a nyolc góllal záró Pačindát, a játékmester Kalmárt vagy a csapatkapitány Ljubičićet. A védelmünk is jól működött, az ősz során stabil összeállításban lépett pályára. Mi kell ahhoz, hogy ne függjünk annyira egyes futballisták jó teljesítményétől?

„Azt gondolom, hogy szombaton hatvanöt percig remek mérkőzést játszottunk, többé-kevésbé mindenki jól teljesített - nem csak a legtapasztaltabbak vagy a legtehetségesebbek. Azonban mindenképpen szükségünk lenne még egy húzóemberre, hiszen amikor Kalmárnak vagy Pačindának nem megy a játék, akkor problémáink vannak. Ez történt például a Sároseperjes elleni idegenbeli vagy a Nyitra elleni hazai találkozón. Szükségünk van alternatívákra, olyan labdarúgókra, akik hasonló kvalitásokkal rendelkeznek, mint az említett futballisták, és akik képesek együtt játszani a jelenlegi kulcsembereinkkel.”

A DAC-nál töltött félszezon alapján hogyan tudná összehasonlítani a magyar és a szlovák élvonalat?

„Tavaly ősszel tizenkilenc mérkőzés alatt 34 pontot szereztünk a Honvéddal. A Videoton és a Vasas társaságában vezettük a táblázatot, majd a szezon végén bajnoki címet ünnepelhettünk. A jelenlegi idényben mindössze két ponttal szereztünk kevesebbet, mégis csak a negyedik helyről várhatjuk a tavaszi folytatást. Azt gondolom viszont, hogy benne leszünk az első hatban, és ez volt a szezon előtti cél, ezt kérte tőlem a vezetőség. Ezt követően szeretnénk minden mérkőzésen megküzdeni a bajnokság legjobb csapataival, hogy láthassuk, mire vagyunk képesek és hova kell még fejlődnünk.”

Hat hónap elég idő volt ahhoz, hogy kellőképpen megismerje a szlovák első ligát?

„Azt mondhatom, igen. Mostanra már tudjuk, milyen játéktudást és szintet képviselnek az ellenfelek. Azzal is tisztában vagyunk, hogy mi milyen szinten vagyunk, és hogy miben kell fejlődnünk. Azt gondolom, hogy az idény tavaszi fele - a három, alapszakaszbeli fordulót követően - nagyon érdekesnek ígérkezik.”  

Kik azok a labdarúgók a DAC-nál, akik vezéregyéniségei a csapatnak, akik az ön meghosszabbított kezének számítanak a pályán?

„Ahogy azt már említettem, ez egy nagyon fiatal gárda, tehát szükségünk van olyan személyiségekre, mint például Ljubičić. Ő nemcsak a személyiségéért fontos, hanem a pályán elvégzett munkájáért is. Viszont nem tudnám megmondani azt, hogy eddig ki volt a legjobb játékos. Mindenkinek eltérő a személyisége, és mindenkinek meg kell találni a helyét, hogy a legjobbját nyújthassa. Például a nyolcgólos Pačindával sokkal jobban meg vagyunk elégedve, mint a többi támadóval, akik nem szereztek gólt. Viszont nincs okom panaszra.”

Ön szerint kik a Fortuna Liga legjobb játékosai?

„Számomra mindig a saját játékosaim a legjobbak. Nehéz egyvalakit mondani, hiszen több, jó képességű futballista is van a bajnokságban. Nagyon tetszik a trencséni középpályások, El Mahdioui, Ubbink és Van Haaren játéka, viszont a zsolnaiak középpályásai is komoly szinten vannak. Nagyra tartom a trencséni támadót, és a góllövőlista éllovasát, Jangát, de a Slovanban futballozó Holmant is, akit még a Ferencvárosból ismerek. A Rózsahegy jobbszélsője, Daniel szintén remek labdarúgó. A szlovák élvonalban sok jó játékos van.”

Hogyan néz ki a csapat programja a tavaszi szezon előtt?

„A játékosoknak most pihenésre van szükségük, és kaptak is majdnem három hetet. Az utolsó mérkőzésről nagyon kimerültünk, és a szezon nagy részében szinte ugyanazzal a kezdőcsapattal álltunk fel, tehát a futballisták fáradtak. Január elsejétől pedig elkezdik az edzést, mégpedig a kapott egyéni edzéstervek alapján. Január 10-től pedig nekivágunk a téli felkészülésnek, majd Törökországba utazunk összpontosításra.”

A végére jöjjön egy kis statisztika: mienk a bajnokság negyedik legjobb védelme, 19 meccsen 20 gólt kaptunk. Mennyire játszott ebben fontos szerepet az a tény, hogy a kapustól a szűrő szerepét betöltő Ljubičićig szinte mindig ugyanazokkal a játékosokkal álltunk ki? Mennyire elégedett a védelem teljesítményével?

„Nagyon elégedett vagyok Macej, Šatka, Huk és Ljubičić teljesítményével. Viszont, ha a szombati mérkőzést nézzük, akkor azt kell mondanunk, hogy a védelmünk olyan hibákat követett el, mint azelőtt soha. Ellenfelünk játékosai két-három alkalommal is üresen maradtak a tizenhatosunkban. Összességében azonban nincs kivetnivalóm a védelemmel szemben. Szerencsések vagyunk, hiszen a defenzív játékosaink szinte sohasem voltak sérültek, és az igazat megvallva, főleg a középső védő pozíciójára nem rendelkezünk megfelelő cserékkel, hiszen a fiatal Špiriaknak még korai lenne az élvonalbeli szereplés. Koštrna is képes jó teljesítményre a széleken, viszont ő sem középső védő. Ljubičićnek szintén nincs alternatívája a középpályán. Azért is voltunk stabilok, mert nem volt lehetőségünk változtatni.”

Nézzük a támadójátékunkat: 25 góllal a bajnokság hetedik legtermékenyebb csapata voltunk. Többször is elmondta, hogy a csatárok góljainak a száma nem éppen a legmagasabb, hiszen Pačindán kívül egyik támadónknak sem sikerült értékelhető mennyiségben betalálnia. Hogyan értékeli a csapat támadójátékát?

„Hét támadónk van, akik a kezdőcsapatbeli három-négy helyre pályáznak. Ha szigorúan a mennyiséget nézzük, akkor rendben vagyunk. Viszont a helyzetkihasználással, a lőtt gólok számával nem lehetünk elégedettek. Igyekezni fogunk olyan támadókat igazolni, akikben megvan a gyilkos ösztön, és akik termékenyek a góllövés terén. Meglátjuk, hogy ki akar majd távozni, de felőlem mindenki maradhat, aki nem fél a konkurenciától. Viszont néhány támadót mindenképpen hoznunk kell, az biztos.”

Január 10-én indul a felkészülés. Hogyan néz ki az ön addigi programja?

„Hazatérésem után az első utam az édesanyámhoz vezetett, majd a családomhoz utazom, akik a legfontosabbak a számomra. Szeretném kiélvezni a feleségemmel, lányommal és a fiammal töltött időt, hiszen 2012 óta először Magyarországon, most pedig Szlovákiában dolgozom, tehát nem jutott sok időm rájuk.”

Mit üzenne a szurkolóknak az év végén?

„Szeretném megköszönni a támogatásukat. Talán az itteni szerepvállalásom elején volt némi félreértésem velük, talán néhány nyilatkozatom nem volt túl világos, és lehet, hogy néhány embert meg is bántottak a szavaim. Meggyőződésem, hogy a szurkolókkal való kapcsolatom a helyes irányba halad. Ők mindig a csapat mellett állnak, otthon és idegenben is. Szlovákia legjobb szurkolótábora a mienk, ez biztos. Sőt mienk a legszebb stadion, és szerintem a legjobb klub is. Lépésről lépésre kell haladnunk, szenvedéllyel dolgoznunk, hogy a szurkolók segítségével is az élvonal egyik legjobb csapata lehessünk.”