„A kezdő sípszótól aktívan, agresszívan akartunk játszani. Ismerjük az ellenfél játékstílusát és azt vártuk, hogy a széleken lesz lehetőségünk helyzetekbe kerülni. Az első félidőben ezt nagyon jól használtuk ki, gyors, egy-két érintős passzokkal mentünk előre. Ez hatott az ellenfélre, mert nem volt idejük tolódni. Három védővel játszottak és a széleken elég üres hely volt, amit ki is használtunk. Sajnos a befejező fázis nem volt megfelelő. Többször is a védelem háta mögé kerültünk, és hogy ha az utolsó passzok jobbak lettek volna, a félidőre kétgólos előnnyel mehettünk volna. Így nem sikerült tiszta gólhelyzetet kialakítani, az egyetlent a fiatal Sabler hagyta ki. Szemben állt a kapuval, ott egyből kellett volna lőni. De az első játékrésszel elégedett voltam, úgy játszottunk, ahogy megbeszéltük. A labdabirtoklás aránya talán 70-30 volt, irányítottuk a meccset. Félidőben azt mondtam a játékosoknak, hogy folytassák ezt. Az első tíz percben akár két gólt is szerezhettünk volna. Turňa került nagy helyzetbe, jól is lőtt, csak pár centiméter hiányzott. Aztán Darijonak is volt egy százszázalékos ziccere, a vissza passz után telibe találta az előtte álló játékost. Ebben az időszakban el kellett volna döntenünk a meccset. Ha sikerült volna vezetést szerezni, győztünk volna. Látszik, hogy az ellenfelek tisztelnek minket, Dukla a szünet után visszaállt, és kontrákra rendezkedett be. Amikor a második félidőben elkövettünk néhány hibát, az ellenfél feléledt. Feleslegesen vesztettük el a könnyű labdákat, amivel lehetővé tettük, hogy a hazaiak gyors kontrákat vezethessenek, és azokból veszélyeztethessenek. Volt egy-két helyzetük, így végeredményben a döntetlen igazságos eredmény. Ahogy azt szombaton is mondtam, ez egygólos meccs volt. Sajnos nem sikerült betalálnunk, ezért csak egy ponttal távoztunk.”

Az elmúlt két forduló során nem kaptunk gólt, összesen már 194 perce érintetlen a hálónk, de ehhez kellett néhány Penksa-bravúr is. Mennyire vagy elégedett a csapat védekezésével?

„Minden meccsen követünk el felesleges hibákat. Miavának volt egy százszázalékos helyzete, és most is engedtük az ellenfelet ziccerbe kerülni. Dolgozunk az ilyen hibák elkerülésén. Az egész a középpályán kezdődik, ahol könnyű labdákat szórunk el, és amikor szét van szakadva a csapat, az ellenfél mozgását nehéz felvenni. Már a diákok is tudják, hogy ha nálad van a labda, kiszélesíted a pályát. Ha elveszted, összetömörülsz. Tehát ha nálunk van a labda, messze vagyunk egymástól, hogy tudjunk kombinálni, de ha elveszítjük, az ellenfél előnybe kerül, mert van területe. Ezért voltak a Duklának helyzetféleségei a második játékrészben. Ha nem kapunk gólokat, akkor a védelemmel elégedettnek kell lennem. De még messze vagyunk attól, ami az elvárásunk.”

És mi a helyzet a támadójátékkal? Hét mérkőzésen hét gólt szereztünk…

„…de sokkal több helyzetünk volt. Pozitívum, hogy a támadóink már lőttek gólokat, és hogy a csapat képes helyzetekbe kerülni. Viszont több gólt kellett volna szerezni. Otthon a Miava ellen, Szenyicén, és most is megvoltak a lehetőségeink. A befejező fázisnak jobbnak, pontosabbnak, gyorsabbnak kell lennie, itt még nagy hiányosságokat látok. Az első félidőben többször a védelem háta mögé kerültünk, és ott ennek a fázisnak pontosabbnak kell lennie, hogy abból ziccerek alakulhassanak ki.”

Már péntek este a listavezető Zsolna csapata vár ránk. Mivel csalogatnád ki a nézőket?

„Amit tavasszal mondtam, az most is beigazolódott - játékosságban talán Zsolna a bajnokság legjobb csapata. Fiatal játékosaik vannak, remekül mozognak, és szépen játszanak. Bízom benne, hogy a szurkolók kijönnek minket buzdítani. Ha meg szeretnénk őrizni a hazai veretlenségünk, szükség lesz a segítségükre. Nagyon fontos meccs vár ránk egy jó csapat ellen, aki ellen jól fel kell készülni. Ha ugyanolyan szervezetten lépünk pályára, mint tavasszal, mindegyik ellenfél verhető. Természetesen Zsolna ellen nem lehet nyílt focival kirukkolni, az öngyilkosság lenne. Ésszel, taktikusan, szervezetten kell játszani, be kell tartani a meccs előtti utasításokat. Ebben az esetben van esélyünk legyőzni még a Zsolnát is.”

Hogyan változott a csapat programja így, hogy már pénteken lépünk pályára?

„A heti mikrociklust egy nappal előre toltuk és naponta csak egyszer edzünk. Azt gondolom, hogy a játékosok edzettségi szintje megfelelő, csak játékba kell őket hozni, hogy jobban bízzanak magukban, mint eddig. Pozitív légkört kell kialakítanunk, hogy elhiggyék: Zsolna ellen is győzhetnek. Ha valaki valamiben hisz, akkor arra képes is.” 

Zsolna után még következik egy kupameccs, de utána válogatott szünet jön. Amikor a szezon előtt számolgattál, hány pontot szerettél volna a nyolcadik forduló után?

„Tizenötöt számoltam. Annyi már nem lesz… Többet vártam, a Rózsahegyen és Szenyicén elvesztett pontok hiányoznak. Ha azok meglennének, és még legyőznénk Zsolnát, 14-15 pontunk lehetne. Annyi lenne az ideális, és elégedettebb lehetnék.”