Emlékeznek még egykori csatárunkra, Milan Kráľra? Közel húsz éve a DAC színeiben debütált a legfelső osztályban, és a rimaszombati vendégjátékait leszámítva öt évig maradt nálunk - jóban-rosszban, az első és második ligában is. Az itt töltött évek a mai napig felejthetetlenek az egykori támadó számára. Talán meglepő a DAC-legendákhoz való sorolása, de az első és másik ligás rajtok számával klubunk TOP 20 játékosa közé tartozik.
A DAC-ba Szikora György edző hívására érkezése. Eredetileg azonban máshova kellett volna igazolnia, de erről hagyjuk magát Milan Kráľt beszélni: „Mikor a már megboldogult Szikora Gyuri először hívott, még a Vágsellye edzője volt. Megkérdezte, hogy nem lenne-e kedvem ott szerepelni. Egy héttel később megint csörög a telefonom, és a vonal másik végén megint Szikora beszél, és azt mondja: Milanko, már nem a Vágsellyéről, hanem a Dunaszerdahelyről van szó. Egy osztállyal feljebb. És erre én: hop! Azt kérdi: talán csak nem félsz? Dehogy félek, nekem mindegy.” Szikora az első telefonbeszélgetésük után a Duslo edzői székét a DAC kispadjára cserélte, de ez nem változtatott azon, hogy szerette volna Kráľt a csapatában tudni.
Kráľ akkoriban a harmadik ligában szereplő Bán (Bánovce nad Bebravou) csapatában játszott, de az első ligás próbatételen is helytállt: „A próbajátékom során két gólt lőttem, és az edző rögtön be is dobott a mély vízbe.” Az első mérkőzésére a DAC színeiben - mely egyúttal az első ligás debütálása is volt - a legapróbb részletekig emlékszik. „Bánból átigazoltam Dunaszerdahelyre, így szerephez juthattam a pozsonyi Inter elleni mérkőzésen. Mivel éjfélkor, egy nappal a találkozó előtt érkeztem a Csallóközbe, Szikora, aki Jozef Valovičot váltotta a kispadon, az utolsó fél órára cserélt be. Az állás 1:2 volt, amikor Pinte Attilával a támadósorban pályára léptem, és végül 3:2-re győztünk.” Belenéztünk az 1995. október 21-i archívumba, és megerősíthetjük: Kráľ az összes tényre hihetetlenül pontosan emlékszik. Az első bajnoki góljára a szezon utolsó találkozójáig kellett várnia, amikor a Baník Privigye hálóját vette be - és rögtön kétszer is.
A harmadik vonalból az első ligába azonban óriási volt az ugrás, így várnia kellett, míg beilleszkedett, és fontosabb szerepet kapott a csapatban. „Kezdetben nem sokat játszottam, a csapatban erős volt a konkurencia. Ez után Szikorát a hírhedt Jozef Adamec követte, és az ő irányítása alatt kezdem folyamatosan játéklehetőséget kapni. Az 1996/97-es szezon második fordulója után vezettük a táblázatot. Kezdetnek mindjárt legyőztük a Slovant, majd a Rimaszombatot is. Ezt egy hullámvasúthoz hasonló időszak követte. Végül kiestünk a második ligába, majd feljutottunk, és ismét kiestünk. Viszont Dunaszerdahelyről csak a legszebb emlékeim vannak,” tekint vissza a Csallóközben eltöltött időkre.
A tisztán szlovák környezetből származó Kráľ itt tökéletesen összeszokott a magyar nemzetiségű játékosokkal is. „Remekül megértettük egymást, akár Gőgh Árpiról, Cséfai Tiborról, Šanta Péterről, vagy másokról volt szó. Magyar - szlovák: ebben én semmilyen problémát sem láttam. Azon kevés szlovák DAC-játékos egyike voltam, aki megtanult magyarul. Ráadásul a Dunaszerdahelyről való eligazolásom után tizenöt évvel is megértetem magam magyarul,” lep meg minket. Akinek nem a magyar az anyanyelve, az nem tanulja könnyen. Hogyhogy Kráľnak sikerült ilyen jól elsajátítania? „Talán volt hozzá tehetségem, de ha az ember akarja, akkor képes bármelyik nyelvet megtanulni,” válaszolja.
„A rimaszombati vendégjátékokat leszámítva öt évet töltöttem a DAC-ban. Együtt játszottam többek között Roman Greguškával, de az idősebb játékosokkal is - Ján Kapkoval, Simon Gyuszival, Radványi Mikivel… Tényleg remek csapattársaim voltak, le a kalappal előttük. Az egykori klubelnököt, Šanta Imrét - bár megoszlanak róla a vélemények - is nagyra tartom. Egy rossz szót sem szólhatok a DAC-ra. Bármerre járok ma is, csak dicsérem ezt a klubot,” mondja az emberekről, akiket Dunaszerdahelyen ismert meg.
A többi olyan csapattársra is jól emlékszik, akik ma edzőként vagy vezetőként dolgoznak a DAC-nál. „A klubnál együtt játszottam Németh Krisztiánnal, a mostani sportigazgatóval, és nagyon jó barátok voltunk. Nagyjából egy éve a DAC ifjúsági csapatával járt nálunk Bánban, ahol menedzserként és a diákok edzőjeként is dolgozom. Köszöntöttük egymást, majd elbeszélgettünk. Nemrég Szaban Tibor és Rosťo Prokop is járt nálunk, akik a DAC ifjúsági csapatait edzik.”
Ebből tehát kiderül, hogy Milan Kráľ a mai napig hűséges maradt a futballhoz. „A Spartak Bán csapatánál már a hetedik éve dolgozom titkárként, és egyúttal az idősebb diákokat is edzem,” pontosítja. Viszont mással keresi a kenyerét. „A helyi szabadidőközpont igazgató-helyetteseként dolgozom. Idősebb koromra távúton elvégeztem Nyitrán egy főiskolát is, és pedagógiából magiszteri címet szereztem. Fél négy után, mikor végzek a szabadidőközpontban, átmegyek a Spartakhoz, ahol a klub működését és a diákokat felügyelem, sőt a legfiatalabb korosztálynál is besegítek. Hétvégén pedig meccseken vagyok. A feleségem reggel hétkor lát, legközelebb pedig csak a következő reggelen, hétkor. A futball az életem,” dokumentálja a legkedveltebb sportággal való kapcsolatát.
Még nem teljesen akasztotta szögre a focicsukáját, hiszen néhanapján pályára lép a járási I. osztályban szereplő Partizán Mézgás mezében, ahova 2015. június 30-ig köti a kölcsönszerződése. „Amikor az időm engedi és otthon játszunk, akkor pályára lépek.” Viszont a családjában már nőnek a focista utódok. „Két fiam és két unokaöcsém is a báni Spartakban szerepel. Az egyik fiam elsős, a másik kilencedikes. Az idősebbiket még fél évet Dunaszerdahelyen is babakocsikáztam. Roman Greguškával egy ikerházat béreltünk a város szélén. A városban viszont már elég régóta nem voltam.” Ha a jövőben bármikor a DAC-stadion felé tévedne, biztosan szívesen látott vendég lesz.
Névjegy: Milan Kráľ
Milan Kráľ Bánon született (1973. január 4-én), és itt indult a pályafutása is. 1995 őszén az FK Spartak Bán csapatából a DAC-hoz igazolt. 2002 februárjáig maradt a csapatnál (1999 őszén és 2000 tavaszán az MŠK Rimaszombatnál szerepelt kölcsönben). 144 mérkőzésen lépett pályára a DAC mezében, ezek közül 69 az első, 75 a második ligában volt. A legfelső osztályban hét gólt szerzett sárga-kék színekben, a második vonalban pedig hatot. Dunaszerdahelyről a báni Spartakba tért vissza, rövid ideig játszott Ausztriában is a Sportunion Raika Steinakirchen együttesénél. A játékos-igazolványáról kiolvashatjuk a többi csapatát is: FK Tempo Simony, FK Bánluzsány, OFK Tavarnok, Felsőozor. Még mindig regisztrált játékosa a Spartak Bán együttesének, pillanatnyilag a TJ Partizán Mézgásnál szerepel kölcsönjátékosként. Már hosszabb ideje titkárként tevékenykedik a báni Spartaknál, ahol a diákcsapatot is vezeti. Főállásban a báni szabadidőközpont igazgató-helyetteseként dolgozik.
Harsányi László