Kornél, hogy ünnepelted meg első DAC-győzelmedet?

„Az ünneplés nem volt túl nagy, mert meccs után egyből mentem haza. Itt voltak a szüleim és a falunkban a hétvégén épp búcsú volt.“

Hogy értékeled a Trencsén elleni mérkőzést?

„Az első félidő nem volt túl jó részünkről, a másodikra viszont annál szívesebben emlékszem vissza. Megfordítottuk a meccset, ez nagyszerű érzés. Az első félidőben nem játszottunk annyira agresszívan, a másodikban viszont elkezdett az egész csapat jobban hajtani, sikerült szépíteni majd kiegyenlíteni, és akkor már tudtuk, jó lesz.“

Bele egyeztél volna a döntetlenbe is?

„Hát jobb, mint a vereség... De a három pont még jobb!“

A tizenegyes előtt mi járt a fejedben?

„Bíztam Ottiban, mert edzésen is jól rugdossa. Tudtam, hogy berúgja, és 3:2-re megnyerjük a meccset.“

Nagy részed volt a sikerben, hisz a 86. percben épp a te fejeseddel egyenlítettünk. Hátvédként az ellenfél kapuja előtt - jókor voltál jó helyen.

„Az utolsó pár percre előreküldött az edző és utasított, harcoljak a felívelt labdákért. A szabadrúgásnál Ottinak mondtam, rúgja fel a labdát a tizenhatosba. Előttem Roman Sabler ment párharcba az egyik középső védővel, a labda leesett. Az őrzőmmel egymást toltuk, én magasabbra ugrottam, és mivel a kapus nem jött ki, el tudtam fölötte fejelni.“

Három meccsen két gól - egy ilyen mérleget nem egy csatár is megirigyelhetne...

„Nagyon örülök neki, de remélem még lesz néhány, és góljaimmal még több győzelemhez segítem a csapatot.“

Meccs utáni érzéseidről mit árulsz el?

„A szurkolók hajtottak minket előre, nekik is nagyon köszönjük a segítséget. Nem kezdtek el kiabálni és fütyülni, inkább hajtottak előre és ezt három ponttal háláltuk meg.“

Legközelebb a tavalyi bronzérmes Nagyszombat otthonába utazunk. Mit vársz a rangadótól?

„Nagyszombat krízisben van, de mivel most otthon játszik, nehéz meccs vár ránk. Építik át a stadiont, ezért ugyan kevés néző fér el, de közel vannak a pályához és így jobban hajtják a csapatukat. Nem lesz egy egyszerű meccs, de úgy megyünk ki, hogy nyerni akarunk és ezért mindent meg fogunk tenni.“

A szombaton begyűjtött sebed nem fog gátolni a játékban?

„Nem, ez semmi. Egy beadás után az egyik trencséni játékossal összefejeltünk és szinte az egész második félidőt úgy játszottam végig. Szükség esetén leragasztjuk.“

Ján Kozák, a szlovák válogatott edzője, az októberi selejtezőmérkőzésekre a tartalékok közé nevezett. Személyedben a DAC-nak hosszú idő után végre van felnőtt válogatott játékosa. Hogy fogadtad a hírt?

„Legutóbb tavasszal, az EB előtt hívott be, még a Tomsk játékosaként. Akkor Montenegró és Oroszország ellen játszottunk barátságos mérkőzést. Mivel később csapat nélkül voltam, ezért kimaradtam és úgy egyeztünk meg, hogy majd akkor beszélünk róla, ha újra lesz csapatom. Még nem vagyok a keretben, csak a cserék közt, de persze ennek is örülök, hisz minden focistának ez az álma, ezért focizik.“