A játékoskeretet a kezdetektől fogva merészen variáló László Csaba ismét váratlant húzott, ezúttal Ľuptákot küldte fel előre a csatárposztra, Vidát pedig a kezdőbe jelölte. A vizes, csúszós talajú pályán óvatosan indult játék, sem a Slovan, sem mi nem indítottunk nagy rohamokat. A hazaiak fokozatosan magukhoz ragadták az irányítást, s noha ordító gólhelyzetet nem sikerült kialakítaniuk a félidőben, mégis az ő nevükhöz fűződik a több kapura lövési kísérlet. Ebből összesen hetet jegyeztek, míg mi sajnos egyszer sem próbálkoztunk. Az égszínkékek legnagyobb helyzetére a 32. percig kellett várni, amikor egy De Kamps-Čavrič összjátékot követően Soumahhoz pattant a labda, a hazaiak középpályásának sikerült is túljárnia Slávik eszén, de a játékvezető les címén érvénytelenítette a találatot. A hazaiak részéről Kubík akciója érdemel még említést, a balhátvéd végignyargalt az egész mezőnyön, és lövéssel fejezte be a tetszetős szólót, a labdának azonban a jó ütemben kifutó Slávik állta útját. Kapusunk teljesítményét a 305 fős sárga-kék szurkolótábor is díjazta. A labdát is többet birtokolta az első 45 percben a Slovan; 62:38 arányban volt az égszínkékeknél a játékszer.

Hazai cserével indult a második félidő, a játék képe azonban nem sokat változott az első játékrészhez képest. A nehéz talajon nem igazán tudtak gyors, kombinatív játékot bemutatni a csapatok, de az első félidővel ellentétben, a másodikban már bátrabbak voltunk. Az 50. percben Ľupták csent el egy labdát a pálya közepén, majd rövid ötletelés után a kapu irányába küldte azt, a lövés azonban jócskán célt tévesztett. Nagyjából nyolc perccel később megismételte ugyanezt a mozdulatsort, sajnos ismét pontatlanul. Közben a Slovannak is akadtak lehetőségei, a 68. percben Čavrič elől kanalászta el a labdát Slávik, a 72.-ben pedig Soumah lövése kerülte el a hálónkat. A mérkőzés utolsó negyedében sok apró szabálytalanság tördelte a játékot, ezek zömét épp ellenünk fújta le a játékvezető, de egyik pontrúgásból sem alakult ki igazi gólveszély. Ennek ellenére mégis mi kaptunk gólt, a 82. percben a csereként pályára lépő Priskin Tamás remek labdát kapott a középpályáról, és a befejezésnél már nem adott lehetőséget az egyébként magabiztosan védő kapusunknak – 1:0. A hátralévő szűk tíz percben Zsivkovics szerezhette volna meg az egyenlítő találatot, csípős, lapos lövését Mucha ujjheggyel tornázta ki szögletre. Több lehetőség már nem adódott előttünk a hosszabbítás egy percében, így maradt az 1:0-s végeredmény.

A harmadik mérkőzésén nem sikerült pontot szereznie László Csabának. A Pozsonyba elutazó 305 DAC-drukker azonban így is tapssal köszönte meg a játékot a csapatnak. A válogatott-szünet miatt legközelebb két hét múlva lesz mérkőzés a Fortuna Ligában. Ha minden a tervek szerint alakul, november 19-én már a félig kész új stadionunkban, hazai pályán fogadhatjuk a címvédő Trencsén csapatát.

Edzői értékelés:

László Csaba (DAC): „Nincs sok hozzáfűznivalóm a mérkőzéshez, amelyet nehéz talajon és számunkra nehéz körülmények között vívtunk. Úgy érzem, taktikailag jól játszottunk, az első félidőben mindössze egy komoly helyzetet engedtünk meg a Slovannak. A második játékrész is hasonlóképp zajlott, de a középpályán hatalmas hibát vétettünk, amellyel mondhatni, öngyilkosságot követtünk el. A legvégén egy jó lövéssel majdnem sikerült kiegyenlítenünk, de a hazai kapus nagyot védett.”   

Ivan Vukomanovič (Slovan): „A DAC nagyon jó mérkőzésen van túl, szervezetten, jól védekezve játszottak. Egyetértek a kollégámmal, hogy a körülmények nem voltak a legjobbak. Nem voltunk túl veszélyesek, de az ellnfél sem, így végül az egyéni teljesítmények döntöttek. A gól előtt szerencsével szereztünk labdát, és Priskin remekül oldotta meg a feladatát. Gratulálok a DAC-nak a jó teljesítményhez, és minden jót kívánok a továbbiakban.”