A Zólyombrézó elleni 1:0-as győzelmével sikeresen kezdte meg 23. élvonalbeli idényét a DAC. A hétvégivel együtt eddig 688 bajnokit abszolváltunk az első osztályban, ezeken összesen 334 labdarúgó viselte a DAC mezét. Közülük négyen szombaton iratkoztak fel a klub krónikájába.

Tétmérkőzésen először lépett pályára DAC-címerrel a szíve fölött Patrik Macej kapus, Kristián Koštrna balhátvéd, valamint két offenzív cserejátékos, Lukáš Čmelík és Marko Divković.

Második ligameccsét abszolválta a dunaszerdahelyi Arénában Patrik Macej. A cseh hálóőr áprilisban még nagymihályi színekben mutatott be néhány fantasztikus mozdulatot nem kevésbé fantasztikus közönségünk előtt, de akkor lógó orral távozott. A DAC ugyanis Davis utolsó utáni percben szerzett találatával 2:1-re győzött. A szombati, 23. élvonalbeli mérkőzése után viszont Macej teljesen más érzésekkel hagyta el a játékteret. „Csak kellemes élményeim vannak. Az első hazai bajnokin begyűjtöttük a három pontot, és örömet szereztünk a drukkereinknek. A bemutatkozásomat tehát pozitívan értékelhetem. Számomra egyébként specifikus meccs volt, hiszen nem som munkám akadt, így nehéz volt végig a megfelelő szinten pörögni. A szurkolók űztek minket, így az első perctől az utolsóig mindent beleadtunk. Végül sikeresen zártuk az összecsapást, így remekül érezzük magunkat,“ nyilatkozta honlapunknak a 23 éves ostravai kapus, aki a következő ellenfelünkre is kitért. „Ebben a bajnokságban mindenki verhető, a Trencsént is beleértve. Nem szabad félnünk, elegendő önbizalommal kell nekivágni a meccsnek, és akkor sikeresek lehetünk.“

Macejhez hasonlóan Kristián Koštrna is végig pályán volt az első DAC-meccsén. Az egykori utánpótlás-válogatott játékos kellemes meglepetést okozott a védelem bal oldalán. Koštrna számára egyébként ez volt az első rajt a szlovák élvonalban is, hiszen tizenöt éves korától Angliában focizott, és idehaza csak egy rövid ideig szerepelt, amikor egy komoly sérülést követően a negyedik ligás Bélaház (Boleráz) mezében építette újra pályafutását. „Megérdemelt a győzelmünk, ez mellett érintetlen maradt a hálónk. Mi többet is kívánhat egy védőjátékos? Jól éreztem magam a pályán, végtére is ilyen közönség előtt minden játékosnak sokkal jobb játszani,“ jelentett ki a 23 éves galgóci fiatalember, aki nyáron a bolgár élvonalból igazolt Dunaszerdahelyre.

Az 57. percben Vida helyére Lukáš Čmelík állt. A 22 éves zsolnai nevelésű tehetség egyből kisebb jubileumot ünnepelhetett. „Valóban? Akkor nyilván ez volt az ötvenedik meccsem az élvonalban. Azt viszont biztosan tudom, hogy eddig 11 gólt lőttem, ami lehetne jobb is. Bízom benne, hogy a következő ötven rajtot a DAC-ban fogom begyűjteni,“ mondja a fiatal szélső, aki a múlt héten kisebb sérüléssel bajlódott. „Hétfőn és kedden nem tudtam rendesen gyakorolni, ezért is csak a kispadon kezdtem.“ Beállása után azonban többször is megforgatta a vendégek védelmét. „Kezdett lelaposodni a támadójátékunk, ezért az edző azt kérte, rázzam fel a csapatot. Volt pár sikeres elfutásom, kiharcoltam néhány pontrúgást,“ értékelte saját teljesítményét a Sion és a Gliwice egykori légiósa.

A szombati párharc legfiatalabb résztvevője Marko Divković volt, aki egyben a DAC jelenlegi keretének legkésőbb születet tagja is. A horvát támadó tíz perccel a lefújás előtt Erik Pačinda helyére állt be, és lett klubunk első 1999-es születésű játékosa az élvonalban. A Vinkovciben született Divković tavasszal U19-es csapatunkban rugdosta a gólokat, tizenegy mérkőzésen egészen hét találatig jutott. „Ez volt a legelső tétmeccsem a felnőttek között, és rengeteg szép emlék maradt meg bennem. A szurkolók valóban csodálatosak voltak. Az edző már pénteken próbált felkészíteni az első rajtomra, de semmi rendkívüli feladatot nem kaptam. Annyit mondott csak, hogy a saját játékomat játsszam, és mutassam meg, mit tudok,“ árulta el a 18 éves csatár, aki a spanyol élvonalról álmodozik. „Nincs kedvenc csapatom, de szeretném egyszer kipróbálni magam az ottani bajnokságban. Persze tudom, hogy hosszú út vezet odáig és még rengeteg munka áll előttem.“