Beszélgetés Tomislav Maric vezetőedzővel az aranyosmaróti vereség után.
Az aranyosmaróti csapat közel öt hónap után győzött ismét odahaza, mi pedig második vereségünket szenvedtük el a szezonban. Jobb eredményt is elérhettünk volna?
„Úgy gondolom, hogy mindenekelőtt az első félidőben belealudtunk a meccsbe, nem találtuk a játék ritmusát. Két-három óriási lehetőségünk is volt a vezetés megszerzésére, ami sajnos nem sikerült. Az aranyosmarótiak egyetlen helyzete Orávik előtt adódott, majd egy pontrúgást és beadást követően betaláltak. Az első játékrészben nem mentünk bele agresszíven a párharcokba, nem fogtuk közelről a játékosaikat. Pont azok a dolgok hiányoztak az első félidőben, amelyekben az elmúlt hetekben kitűntünk. Csak a második félidőben, a második aranyosmaróti gól után lendültünk igazán játékba. Akkor játszottunk úgy, ahogy azt az elejétől kellett volna. Agresszívek voltunk, sok labdát szereztünk, gyorsan játszottunk, ezáltal több jó lehetőséget is kidolgoztunk, melyeket sajnos nem használtunk ki, így maradt kettő-egy a hazaiaknak. A helyzetek száma alapján a döntetlen igazságosabb eredmény lenne.”
A válogatott szünet előtt a csapat jó formában volt. Megtört a csapata lendülete?
„A Zólyombrézó ellen minden bement, Aranyosmarót ellen viszont nem. Ilyen a foci. Jobban örültem volna, ha a Zólyombrézó elleni mérkőzést követő szombaton ismét pályára lépünk, de jött a válogatott szünet. Ez azonban nem lehet indok arra, hogy elvesztettük a vasárnapi meccset - az okokat már említettem. Tovább kell dolgoznunk, és ahogy azt már bebizonyítottuk a szezon során: ha az első perctől kezdve teljes koncentráltsággal lépünk pályára, akkor rá tudjuk kényszeríteni a játékunkat az ellenfélre.”
Miben különbözött a tegnapi játékunk az előző fordulókban mutatotthoz képest?
„Véleményem szerint az utolsó negyven percben igazán jól játszottunk. Mindent beleadtunk, de ha hátrányban vagy, és az ellenfél kilenc emberrel őrzi a tizenhatosát, akkor nagyon nehéz rést találni. Nem akarom azt mondani, hogy jobban vagy rosszabbul játszottunk a válogatott szünet előtt. De elszalasztottuk az esélyt, hogy az első perctől kezdve játékba lendüljünk, ahogy azt az utolsó negyven percben tettük.”
Az aranyosmaróti csapatnak számos új, számunkra ismeretlen külföldi játékosa van. Felkeltette esetleg valamelyik az érdeklődését?
„Már a kezdés előtt is úgy véltem, hogy nem vár ránk egy könnyű meccs. Egész héten és a mérkőzés előtt is azt hangoztattam, hogy a hazaiaknak sok jó egyéni képességekkel rendelkező játékosa van, akik képesek sikeresen megoldani az egy-egy elleni szituációkat. Tisztában voltam vele, hogy nehéz összecsapás lesz. Olyan együttessel találtuk magunkat szembe, amely rosszul kezdte a bajnokságot, de az utolsó találkozókon javuló formát mutatott. Tegnap nem azt néztem, hogy milyen játékosokból áll az ellenfél, hanem igyekeztem a saját csapatomra összpontosítani és megnyerni a meccset.”
Legközelebb egy élcsapatot, a Miavát fogadjuk, majd egy nagyon hosszú, öt bajnokiból álló idegenbeli sorozat következik, plusz a kupában szintén vendégként játszunk. A jövő hét úgynevezett angol hét lesz, három összecsapással. Mit vár az előttünk álló találkozóktól, sorozattól?
„A miavaiak is remekül kezdték a szezont, ugyanannyi pontot szereztek, mint mi. Szoros meccsre számítok, de odahaza játszunk, így megpróbálunk minden erőnkkel győzni. Húsz év alatt még nem éltem át olyat, hogy egy csapat hat egymást követő találkozóját is idegenben vívja meg. Ez nekem is egy új tapasztalat lesz, és nem tudom, miért van ez így. Az is új dolog volt, hogy az első öt bajnokiból négyet odahaza játszhattunk. Úgy gondolom, hogy ezt meg lehetne máshogy is szervezni, de mit lehet tenni, állunk elébe a feladatnak. Megpróbáljuk kihozni belőle a lehető legjobbat.”
A márciusi, Slovan elleni idegenbeli rangadó után - ahova 640 drukker kísérte el csapatunkat - Aranyosmarótra 436 szurkolónk utazott, az idei második legmagasabb szám. A hangulatra nem lehetett panasz…
„Csak ismételni tudom magam: fantasztikus szurkolótáborunk van, akik otthon és idegenben is támogatnak minket. Ami sokkal-sokkal értékesebbé teszi ezt a nagy számot, az a mérkőzés vasárnap esti időpontja, és az, hogy a televízió is közvetítette a találkozót. Ennek ellenére ilyen óriási számban elkísértek minket, ami csodálatos dolog. Az egész csapat és az edzői stáb is nagyon csalódott, hogy nem sikerült pontot szereznünk, így a drukkerek is rossz szájízzel tértek haza. Szombaton meg kell próbálni örömet okozni a szurkolóinknak.”