A Miaván elszenvedett 3:1-es vereség után 30-éves középpályásunkat kérdeztük.
Béla, milyen érzésekkel hagytad el pénteken a pályát?
„Csalódottak vagyunk, mert a Senica elleni jó hazai meccs után máshogy képzeltük el a folytatást. Próbáltuk koncentráltan kezdeni, de az elején valahogy agresszívabb volt a Myjava. Később ugyan összekaptuk magunkat, de sajnos a hazaiak szereztek vezetést, és bár a gól után még nagyobb energiára kapcsoltunk, de míg ők berúgták a helyzeteiket, nekünk ez nem sikerült. Három lövésből háromszor betaláltak, ezzel nőttek fölénk. Produktívabb volt az ellenfél.“
A második félidő elején sikerült mezőnyfölényt kialakítanunk. Mit beszéltetek meg a szünetben?
„Azt mondtuk, nincs mit veszíteni, kezdjünk el egyszerűbben játszani. Mindenki kezdjen magától, nyújtsa azt, amit a legjobban tud. Jól indult a félidő, de hiányzott a gól. Ha sikerült volna előbb betalálnunk, akkor a hazaiak kicsit nagyobb nyomás alá kerültek volna. Háromgólos vezetésnél ugyan kicsit visszaültek, mi pedig végig küzdöttünk és rúghattunk volna még 3:2-re is. Úgy hallottam, kézzel játszott a hazai védő, sajnos a bíró nem fújta be. Dramatikusabb lett volna a vége.“
Mennyire mondható igazságosnak az eredmény?
„Ki kell értékelnünk a meccset, újra kell néznünk a hibákat. Küzdésben és agresszivitásban nem maradtunk el, de nem voltunk effektívek. Nem tudtunk gólt rúgni, míg a Myjava sajnos elment az eredménnyel. Az döntött, hogy ők betaláltak és mi nem.“
Jobb volt a hazai csapat?
„Nem, szerintem nem. Csak effektívebb.“