„Hipp-hopp, jön Huk!” – skandáltuk a vezető gólunk után, s mivel Ljubičić is betalált, a végén kétgólos győzelmet ünnepelhettünk Zólyombrézón. A három pont megszerzésével tartjuk előkelő helyünket a tabellán. A győzelem pedig kiváló ajánlólevél a soron következő 700. bajnoki mérkőzésünkre.
A kéthetes válogatott szünet után nagy várakozással léptek pályára játékosaink a festői környezetbe beékelődő zólyombrézói stadionban. Persze, Marco Rossi védencei nem azért utaztak el az ország közepébe, hogy a tájban gyönyörködjenek, sokkal inkább, hogy a legutóbbi, nagyszombati vereséget követően ismét megízleljék a pontszerzés örömét. Napos, ám ennek ellenére meglehetősen hűvös időben futottak ki az öltözőből a játékosok, s talán ezért is tartott el egy ideig, míg bemelegedtek a pályán. A 14. percben Ljubičić távoli, ám pontatlan lövéssel próbálkozott, a hazaiak pedig pontrúgások után igyekeztek veszélyt kialakítani Macej kapuja előtt. A 22. percben akár a vezetést is megszerezhettük volna Pačinda révén. Házi gólkirályunk a hazaiak csapatkapitányát, Kostelnýt lerázva szerezte meg a labdát, majd mikor már csak a kapus állt vele szemben, lövésre szánta el magát, ám Kuciaknak sikerült bravúrral hárítani. A kimaradt helyzet sajnos nem lendített nagyot egyik csapat játékán sem, a nézők elég sok pontatlan passznak és próbálkozásnak lehettek szemtanúi. A hazaiak részéről például Djordjević lehetett volna eredményes, de két fejese is elkerülte a kapunkat, Macejnak így még csak hárítania sem kellett a hazai középpályás próbálkozásait. A félidő hajrájában Ashiru használta ki a gyorsaságát a bal szélen, és védőjét lefutva igyekezett beadni három társa valamelyikének a labdát, Baez azonban jól olvasta a játékot, és kerékbe törte az ígéretes támadásunkat, így az első játékrész gólnélküli döntetlennel zárult.
Csere nélkül jöttek ki az öltözőből a csapatok a második félidőre, amelyben az első említésre méltó jelenetet az 50. percben láthatta a mérkőzésre kilátogató 1014 néző. Ekkor elsősorban a 219 vendégdrukker bosszankodott, mert Čmelík kihagyta a meccs második legnagyobb helyzetét. Pačindával párban kettő az egy ellen vezették a labdát Kuciakra, ám épp a befejezés sikerült a legrosszabbra, a labda ugyanis a kapusé lett. Nem sokkal később ismét Čmelík próbálkozott, ám ezúttal sokkal kiszorítottabb helyzetből. Hogy az elrontott lehetőségek miatt vagy sem, de Marco Rossi lehívta őt a pályáról, és Divkovićot állította a helyére. Mindkét oldalon sok volt a pontatlan megoldás, ezért annál is nagyobb volt az öröm, amikor a 65. percben megszereztük a vezetést. Egy begyakorolt szabadrúgás után került a labda az ellenfél tizenhatosába, ahol Hukról előbb Malechez pattant, majd miután támadónk elesett, ismét Hukhoz, aki végül közelről a hálóba bombázott – 0:1. „Hipp-hopp, jön Huk!” – zendített rá köszönően a csapatot végig kitartóan buzdító szurkolótáborunk. A meccs ezt követő szakaszában a hazaiak elsősorban pontrúgásokból próbáltak zavart kelteni Macej kapujának előterében, ám próbálkozásaik rendre meddőnek bizonyultak. Már-már úgy tűnt, egy góllal megnyerjük a meccset, a vége előtt két perccel azonban még nagyobbra növekedett az örömfaktor a vendégszektorban, amikor is Malec passzát Ljubičićnek sikerült üggyel-bajjal Kuciak hálójába juttatnia – 0:2 Kis gól is gól, szokták mondani, ám a lényeg, hogy kétgólos győzelmünknek köszönhetően mindhárom pontot hazahoztuk Zólyombrézóról.
Az első félidő kevésbé látványos játékot hozott, csupán Pačinda százszázalékos helyzete után kaphattunk bosszankodva a fejünkhöz. A térfélcserét követően aztán már a gólok is jöttek, és ezúttal csak az ellenfelünk hálójába: előbb a DAC-ban első bajnoki gólját szerző Huk iratkozott fel a góllövőlistára, majd kapitányunk, Ljubičić is betalált. Neki ebben a szezonban ez volt a második találata. A vasgyáriaknak aratott győzelmünkkel feljöttünk a tabella harmadik helyére. A folytatásban egy kupameccs vár ránk: október 18-án, szerdán a negyedik vonalban játszó Mecenzéfre utazunk a Slovnaft Cup nyolcaddöntőjében. A következő bajnoki mérkőzést pedig a MOL Arénában játsszuk október 21-én a Trencsén ellen.
Edzői értékelés:
Marco Rossi (DAC): „Megérdemelt győzelmet szereztünk. Az első félidő taktikai szempontból rendben volt, technikai hibákat azonban vétettünk párat, a térfélcserét követően viszont ebben is feljavultunk. Malec beállítása nagyot lendített a játékunkon. A vezetést jelentő gólunkat egy begyakorolt szabadrúgás-kombináció előzte meg, amit ugyan elrontottunk, ám végül mégis a hálóban kötött ki a labda.”
Marek Fabuža (Zólyombrézó): „Az első negyvenöt percben sikerült megvalósítanunk azt, amit elterveztünk, bár a gyakori technikai hibák mellett nagyobb önbizalomra lett volna szükségünk. Kuciak nagy védése ekkor még megmentett bennünket a góltól. A második játékrészben már kevésbé játszottunk koncentráltan, Huk találata után pedig kimondottan görcsössé vált a játékunk. Ebben a helyzetben, amelyben most van a csapat, nagyobb nyugalomra van szükségünk a támadások befejezésénél. Ez ma hiányzott a játékunkból. Az ellenfél minimum egy góllal jobb volt nálunk, ezért gratulálok a győzelmükhöz.”
FK ELEZIARNE ZÓLYOMBRÉZÓ - FC DAC 1904 DUNASZERDAHELY 0:2 (0:0)
Fortuna Liga, 12. forduló, 2017.10.14., 17:00
Játékvezetők: Očenáš - Balko, Roszbeck, 1014 néző
Góllövők: 65. Huk, 88. Ljubičić
Sárga lap: 29. Čmelík, 70. źupták
DAC: Macej - Davis, Šatka, Huk, Koštrna - Ljubičić, źupták (77. Aluku), Kalmár - Ashiru (53. Malec), Čmelík (60. Divković), Pačinda
Zólyombrézó: Kuciak - Djordjević, Kostelný, Krivák, Viazanko - Haščák (79. Kuc), Baez, Opoku (70. Jedinák), Mikuš, Leško - Rendla
A mérkőzés statisztikája:
Labdatartás: 52% - 48%
Lövések: kapura: 2:4, mellé: 7:6
Szöglet: 7:3
Les: 1:1
