Lukáš Čmelík a vasárnapi rangadó második félidejében egy fejsérülés következményében elveszítette az eszméletét.
Drámai pillanatokat éltünk át, amikor Tóth ellni párharcod után perceken át mozdulatlanul feküdtél a földön. Hogyan emlékszel a történtekre? Visszanézted azt a párharcot?
„Mindenképpen szabálytalanság történt. Az ellenfél hátulról sodort el, én pedig még egy kicsit hátráltam is, így az ütközés erősebb lett. Elvesztettem az eszméletemet, és egyáltalán nem emlékszem, hogy mi történt körülöttem. Azt sem tudom, mennyi ideig tartott az egész, Fegyveres doktor térített magamhoz. Ismerem Mao Tóthot, és tudom, hogy nem egy alattomos játékos, biztosan nem akart szándékosan sérülést okozni. Szintén láttam néhány nagyszombati labdarúgó reakcióját is, és ők is megijedtek az eset láttán. Tóth nem volt személyesen utánam, de Tomáš Hukon keresztül megüzente, hogy tényleg nem volt szándékos a megmozdulása, továbbá mihamarabbi felépülést kívánt.”
Közel négy percig ápoltak, majd levittek az öltözőfolyosóra. Honnan követted figyelemmel a mérkőzés hátralevő részét?
„Először a MOL Aréna egészségügyi helyiségében voltam az orvosokkal. Nem tudom pontosan az idősávokat, de ezt követően átvittek az öltözőbe, ahol szintén a doktorok vettek kezelésbe. Csak feküdtem és pihentem. Az összecsapást abszolút nem követtem, az orvosokkal voltam. Az egyik barátom hívott a kilencvenedik percben, hogy mit jelentsen a nyolcperces hosszabbítás. Addig azt sem tudtam, hogy gólt lőttünk. Amikor megtudtam a végeredményt, fantasztikus érzés fogott el. Nagyon örültem neki, hiszen nagy szükségünk volt a három pontra, hogy még közelebb kerülhessünk célunkhoz, az Európa-ligához.”
A mérkőzés után azt üzented a szociális hálózatokon keresztül, hogy jól érzed magad. Most hogy vagy?
„Vasárnap este még nagyon fájt a fejem, egyszerűen senkivel sem akartam kommunikálni. Sok ismerős és szurkoló írt nekem, de aznap este nem voltam képes mindenkinek válaszolni, mert nem akartam semmit sem alábecsülni. A fejem még jelenleg is fáj kissé, de már jobban vagyok. Néhány napig ki kell hagynom az edzéseket, aztán majd meglátjuk, mi lesz.”
Hogy telt a húsvéthétfő?
„Annyira azért összeszedtem magam, hogy a barátnőmet megöntözzem. Majd együtt elmentünk sétálni. Az edzőtől szabadot kaptunk, így lénygében egész nap csak pihentem.”
Hosszú idő után sikerült beverekedned magad a kezdőcsapatba, erre megint jön egy balszerencsés sérülés…
„Keményen dolgoztam az edzéseken, ezért úgy gondolom, megérdemeltem az esélyt. Nem nyújtottam rossz teljesítményt, volt is egy helyzetem, de Chudý kapus kivédte. Az a lényeg, hogy egy-nullára győztünk, és ennek nagyon örülök. Ami a balszerencsét illeti, már hozzászoktam. Lényegében két-három éve küszködöm a sérülésekkel. Fel kell épülnöm és bízni abban, hogy nem lesz komolyabb következménye. Lényegében egy hét múlva ismét pályára léphetek.”