Nagy futballtehetség volt, semmiképp sem tucatjátékos. A középpályás Stanislav Lieskovský labdarúgóként közel négy szezont töltött a DAC-nál a nyolcvanas évek végén - kilencvenes évek elején, később az ifiknél dolgozott edzőként, majd az A-csapat mellett másodedzőként. Már játékos korában is fel tudta kavarni az állóvizet, nemrég pedig edzői pályafutása lett rossz színben feltüntetve, mikor hírré adták: állítólag edzőként részt vett malajziai mérkőzések befolyásolásában. Ez a vád azonban megalapozatlannak bizonyult.
A vágbesztercei születésű játékos húszévesen került a prágai Spartához, ahol 60 mérkőzésen lépett pályára és két csehszlovák bajnoki címet szerzett. Vajon miért döntött úgy, hogy elhagyja a Letnát? „Edzőváltás történt és Jozef Jarabinský érkezett, akivel kisebb problémáim voltak, és el akartam igazolni,” válaszolja. A DAC-on kívül a pozsonyi Slovan is csábította. Miért Dunaszerdahelyt választotta? „Mindkét klubtól érkezett ajánlat, de az égszínkékekkel ellentétben a Dunaszerdahelyiek megállapodtak a prágaiakkal a vételárban. Akkoriban a DAC nagyon érdekes csapat volt a játékoskeret erejét és az eredményeket nézve. A Slovan viszont gondokat okozott…,” magyarázza.
Lieskovský állítólag mindkét klubhoz elkötelezte magát, ezért eltiltást kapott. „Nem, azt ugyanis nem lehetett megcsinálni. Minden játékos egy megadott szám alatt volt regisztrálva a szövetségen és csak egy átigazolási lapot kapott, másikat már nem adtak neki. A klubok több oldalra is játszottak, bolondot csináltak belőlem, engem meg öt hónapra eltiltottak,” adja meg a magyarázatot. Így Dunaszerdahelyre hosszú kihagyás után érkezett, a Spartában fél évet lényegében csak edzett. Fokozatosan azonban belelendült, a Slavia Prága ellen debütált. És amikor pár fordulóval később a Sparta látogatott a Csallóközbe, előző csapata ellen maximális motivációval lépett pályára. „Igen, a Sparta elleni mérkőzések mindig fokozott hangulatúak voltak függetlenül attól, hogy régebben szerepeltél-e náluk vagy nem. Ugyanez volt igaz a Slaviára, Bohemiansra, Ostravára, Olomoucra. Ezek rangadók voltak, plusz motivációval.”
A sárga-kék mezben eltöltött időszakára nem tud rosszat mondani. „A dunaszerdahelyi nézők megtöltötték a stadiont, kiváló hangulatot tudtak teremteni. Remek volt a csapat, összetartó parti, agilis funkcionáriusok, minden működött. Nem úgy volt, hogy bárki jött is a DAC-ba, azonnal játszott volna. Minden poszton erős konkurencia volt. Ez fontos dolog, emiatt jöttek az eredmények.” Abban az időben a játékoskeret komolyabb változásokon ment keresztül, és az edzők is egyre sűrűbben váltogatták egymást. „Ez igaz, gyakrabban váltották egymást a játékosok, cserélődtek az edzők, de ez mindennapos dolog. A háttér ugyanúgy megvolt, és ahogy említettem, működött is. Szívesen emlékszem rá vissza. Röviden, Dunaszerdahelyen minden tökéletes volt.”
Az egyetlen dolog, amit sajnált, hogy gyakran hátráltatták sérülések és sok időt töltött a pályán kívül. „Picit elkezdtek rám ragadni a sérülések. Megsérült a térdem, és hosszú hónapokon keresztül nem játszhattam. Kétszer egymás után szenvedtem fáradásos törést, és utána Izraelbe mentem formába hozni magam.” Később az edzősködést is kipróbálta a Csallóközben. „Először a DAC U15-ös csapatát edzettem, később Robert Pflug asszisztense voltam az A-csapatnál.”
Bár belekóstolt az edzői életbe, még mindig vonzotta a futballpálya. „Alacsonyabb osztályú bajnokságokban játékos-edzőként tevékenykedtem. De a játékos pályafutásomat - képzeljék el - nyárasdi mezben fejeztem be. A pályára lépésem alig két percig tartott. Mindenem szétszakadt, ami szétszakadhatott. Az volt az utolsó mérkőzésem. Már 47 éves voltam,” emlékszik vissza mosolyogva Lieskovský, aki néhány héttel ezelőtt kerek születésnapot ünnepelt - november ötödikén az ötvenediket.
A DAC körüli történéseket manapság is figyelemmel követi, bár csak közvetett módon. „Többé-kevésbé csak az internet segítségével. Ausztriában edzősködöm, ott is lakom. Ritkán jutok haza Szlovákiába, jelenleg a legmagasabb edzői Euro Pro licenc megszerzésén fáradozok, így néhány órát Pozsonyban töltök.”
Nem mehettünk el szótlanul a téma mellett, amely személye körül nemrégiben felkavarta az állóvizet. A világ hírügynökségeinek jóvoltából tavaly karácsony előtt olyan hírek láttak napvilágot, melyek szerint Malajziában (edzőként dolgozott ott a Kuala Lumpur csapatánál) egész életre szóló eltiltást kapott, a mérkőzések állítólagos befolyásolásáért. Abban az időben már lassan fél éve nem dolgozott Malajziában, az osztrák SC Herzogenburg csapatánál volt edző, ahol máig tevékenykedik. A hírek sokkolták őt. „Velem senki sem tudatta, senki semmit nem kérdezett tőlem, nem is reagálhattam rá. Egyszer csak megjelent a Reuters hírügynökségnél, és az osztrák újságok is átvették, hogy Malajziában nem csak megvádoltak, de el is ítéltek - életre szóló eltiltást kaptam az edzői hivatástól. Majdnem leesett az állam… Az osztrák újságírók megkérdezték a Herzogenburg elnökét a dologról. Ő az egész esetet a FIFA-nál vizsgáltatta felül, én pedig a Szlovák Labdarúgó-szövetséghez fordultam. Az ügyről sehol semmit nem tudtak. Valamilyen király vagy szultán Malajziában így döntött, csak azt felejtették el, hogy itt a civilizált világban érvényesek valamilyen szabályok.”
Elutasít bármilyen manipulációt és ellentámadásra készül, jogi lépéseket tesz. „Ártottak nekem, és az ügyvédnőm, valamint a FIFA segítségével visszavágok nekik azért, amit elkövettek. Az a veszély fenyegetett, hogy nem szerezhetem meg a Pro licencet, és nem is edzősködhetek tovább. Ez komoly dolog. Meg akarom tisztítani a nevem, legalább a médiákban.”
Számára az a fontos, hogy továbbra is végezheti a munkáját. „A FIFA leállította az egész akciót. Nem létezik ugyanis semmilyen bizonyíték, amellyel a klub alátámaszthatná az ellenem felhozott vádakat. Egyszerűen bepiszkítottak… Most be akarom fejezni az edzői képesítés megszerzését és amennyire lehetséges, vissza akarok térni a profi futballba. A foci az életem és az edzősködésből élek,” zárta le.
Névjegy: Stanislav Lieskovský
1964. november 5-én született Vágbesztercén, és az ottani ZVL csapatában sajátította el a sportág alapjait. Innen igazolt 1985-ben a prágai Sparta, ahol kétszeres csehszlovák bajnok és csehszlovák kupagyőztes lett. 1989-ig maradt (1988-ban az RH Cheb csapatában töltötte katonai szolgálatát). 1989 tavaszától a dunaszerdahelyi DAC-nál szerepelt, majd egy évet a Beitar Jeruzsálemnél (1992/93). 58 mérkőzésen szerepelt a DAC színeiben, két gólt szerzett. Következő megállói a HFC Homonna (1993/94), FC Nyitra (1993/94), Švarc Benešov (1995/96), 1. FK Příbram (1996/97), ZTS Máriatölgyes (1996/97) csapatai voltak. Pályafutását német klubokban, az SpVg Aurichban (1997/98) és a BV Cloppenburgban (1997/98) folytatta. Játszott a német Jahn Werdohl és további osztrák csapatoknál (Kirschlag, Herzogenburg, Sportfreunde Berg). Edzőként a DAC U15-ös korosztálya mellett dolgozott, és a 2006/2007-es szezonban az A-csapat segédedzője volt. A német FSV Werdohl csapatánál az utánpótlásképzés vezetője volt és alacsonyabb osztályú szlovák bajnokságokban pedig játékos-edző. A losonci LAFC csapatát is edzette (2011/12). 2013-ban a malajziai FA Kuala Lumpur csapatát vezette, ahol tavaly júliusban fejezte be a munkát. Múlt év őszétől az osztrák SC Herzogenburg csapatánál dolgozik edzőként.
Harsányi László