Tomislav Maric vezetőedzővel beszélgettünk a trencséni vereség (1:4) okairól.
A remek formában lévő címvédő és éllovas otthonában 4-4-2-es taktikai felállással léptünk pályára. Nem volt túl bátor így kezdeni a Trencsén ellen?
„Nem gondolom. Megpróbáltunk aktívan játszani, és akár 4-4-2-t, 4-2-3-1-et vagy 4-3-3-at játszik a csapat, elsősorban mindig az a fontos, hogy az együttes hogyan dolgozik együtt a labda nélküli játék során. Ezért gyakran nem is az a fontos, hogy mennyi támadó, illetve védekező játékossal állunk fel. Az a lényeg, hogy összedolgozva tegye a dolgát a csapat, ha nincs nála a labda. Ami a Trencsént illeti: az volt a célunk, hogy kicsalogassuk őket a középpályára, sokat birtokoljuk a labdát, és gyorsan támadásba lendüljünk.”
A mérkőzés előtt azt mondta, a Trencsén egy nagyon hatékony csapat. Ezt láthattuk is, hiszen alig fél perc után úgy kerültünk hátrányba, hogy még hozzá sem értünk a labdához. Az, hogy nagyon korán hátrányba kerültünk, miként változtatott a taktikán?
„Nagyon rosszul kezdtük a mérkőzést, már harmincöt másodperc elteltével hátrányba kerültünk. Már a múlt héten is elmondtam, hogy a Trencsén egy nagyon hatékony csapat, kevés lehetőség is elég nekik a gólszerzéshez. Ellenünk is az első két kapura tartó lövésükből két gólt lőttek. Huszonöt percre volt szükségünk, hogy felocsúdjunk a kezdeti sokkból. Ezt követően is igyekeztük birtokolni a labdát, szorosan fogni az ellenfél játékosait, kicsalogatni őket a középpályára és gyorsan támadásba lendülni. Úgy vélem, hogy huszonöt perc és Szarka Ákos szépítő gólja után egy kicsit felszabadultabbak lettünk, igyekeztünk aktívan játszani. Sok veszélyes gólhelyzetet is sikerült kialakítanunk, de őszintén meg kell mondanom, hogy a Trencsénnek is volt két óriási lehetősége, ahol elléphetett volna 3:1-re. Viszont a legnagyobb lehetőség a mi nevünkhöz fűződik, Polievka két helyzeténél is lehetett volna 2:2. Ha sikerült volna kiegyenlítenünk, ki tudja, hogyan alakult volna a mérkőzés - bár ez csak feltételezés. Sajnos nem használtuk ki a helyzeteinket, a hazaiak pedig igen. De ahogy azt a sajtótájékoztatón is mondtam: nagy dicséret illeti a játékosaimat, hiszen egy kiváló csapat ellen igyekeztek támadni, helyzeteket kialakítani, és még 1:3-nál sem adták föl. Akkor is volt még helyzetünk, de a negyedik trencséni gól után lényegében lezárult a meccs.”
Ez volt a legnagyobb arányú vereségünk a szezonban, és most először fordult elő, hogy két gólnál többet kapjunk egy meccsen. Mit gondol, a 4:1-es végeredmény hűen tükrözi a meccsen látottakat?
„A négy bekapott gól nagyon bosszant, de úgy vélem, hogy a végeredmény nem adja vissza azt, amit a pályán láthattunk. Ha 4:4 lett volna a végeredmény, akkor nem lenne okom panaszra. Személy szerint azt gondolom, hogy nem voltunk három góllal rosszabbak a trencsénieknél. Elég helyzetünk volt ahhoz, hogy egy-két gólnál többet szerezzünk.”
Legutóbb, a tavaszi trencséni 3:0-s vereségünk alkalmával azt nyilatkozta, hogy nagy előny a Trencsénnek a hazai műfüves pálya. Ezúttal viszont nem említette meg a műfűt. Változott a véleménye?
„Nem változott, továbbra is kiállok mellette, hogy a tavalyi trencséni pályaborítás nem műfű volt. Idén viszont tényleg jó minőségű a gyep, és most nem is fontos, hogy a trencséniek jobban játszanak-e műfüvön, vagy nem. Remek együttes a Trencsén, jó és hatékony focit játszanak, megérdemelten állnak az élen, és a FIFA által engedélyezett új pályájukra sem lehet panasz.”
Ezen a héten nincs bajnoki mérkőzés. Hogy néz ki a csapat programja?
„Vannak sérültjeink, akik igyekeznek felépülni a Nagymihály elleni összecsapásig. Az elkövetkező négy-öt napban nagyon intenzív munkát fogunk végezni, sőt naponta kétszer is edzünk. Sokat dolgozunk az állóképességünkön, majd szombaton és vasárnap regeneráció következik, ami azt jelenti, hogy szabadot kapnak a srácok - méghozzá házi feladat nélkülit, tehát nem kell kimenniük futni. Hétfőtől pedig minden erőnkkel a Nagymihály elleni hazai találkozóra összpontosítunk.”